Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

298 TISZABŐ 30-án 750 q árpát és zabot kellett a román hadseregnek átadni, október 26-án pedig 4 vagon szénát. Az intervenciós hadsereg a községektől kért jelentések egyikében azt akarja dokumentálni, hogy a „román hadsereg megváltást jelent" a vidéknek, s erre vonatkozóan gyűjtsenek a községek konkrét adatokat. A bői elöljáróság július 16-i jelentésében így nyilatkozik: „A községi elöljáróság ezennel kinyilatkoztatja, hogy Tiszabő községben a községet a communista uralom alatt semmi károsodás nem érte." A románok 1920. február 24-én már nincsenek ezen a területen.

69 A főispán 1920. november 5-i körrendeletében jelentést kér a megye területén működő Földmunkások Csoportja

70 bizalmijainak tevékenységéről, s mellékeli a szocialista földmunkások bizalmi embereinek névjegyzékét, mely az egyik házkutatás alkalmával került elő. A névjegyzékben szerepel a tiszabői Sipos István is. 1944-ben, amikor október 23-áról 24-ére virradó éjszaka a IV. német páncélos hadtest visszavonul a szolnoki hídfőhöz a visszavonulással egyidőben megindul a szovjet csapatok támadása is. 24-én Tiszabőtől nyugatra három századnyi szovjet gyalogság kel át a Tiszán, támadják a tiszafüredi hídfőt, s be is törnek a német állásokba.

71 Október 27-én Szolnoktól keletre újabb szovjet erők jelennek meg a Tisza nyugati partján. A tiszabői szovjet hídfőtől betörnek a német arcvonalba. Később a németek visszavetik őket, sőt a tiszabői kis hídfőt a németek délelőtt fel is számolják. Délután azonban újabb átkelés történik ugyanott, mintegy 30-40 fővel. A szovjet csapatok kénytelenek feladni Tiszafüredtől északra lévő hídfőjüket. Az oda benyomult német erőket erős tűz alá veszik. Ekkor szabadul fel Tiszabő, október 27-én. Másnap már a felszabadított községből lendülnek további támadásba a szovjet csapatok.

72 A Németország elleni hadüzenet után, amikor megindult a demokratikus magyar hadsereg szervezése, Tiszabőről 3 férfi jelentkezett katonának. A lakosság száma az 1944 januári 2222 főről ugyanezen év decemberére 2042 főre csökkent. Az állatállomány az elöljáróság 1944. január 1-jei jelentése szerint 343 tehénből, 314 borjúból, 1996 sertésből, 162 juhból, 2 kecskéből és 474 lóból állt. Ez 1944 decemberére 226 tehénre, 231 borjúra, 7 ökörre, 160 lóra és 612 sertésre csökkent.

73 Az MKP tiszabői szervezete 1944. december 12-én jött létre 23 taggal, döntő részt vállalva az új élet megszervezésében. A párt vezetésében kiemelkedő munkát végzett Bakos József, aki 1944-1962 között irányította a községi szervezetet.

74 A tiszabői nemzeti bizottság közigazgatási irányító munkáját már a felszabadulást követő hetekben megkezdte. 1945. május 3-án a bizottságnak 5 tagja volt: Négyesi Mihály, Bakondi József, Ládi András, Vízkeleti Sándor az MKP-t, Fekete Pál pedig az FKgP-t képviselte. A bizottságot Négyesi Mihály elnök vezette.

75 Az alispánnak küldött 1945. május 11-i jelentés szerint az MKP-n kívül az FKgP és az SZDP helyi szervezete alakult meg a községben.

76 Az 1945-ös választásokon Tiszabőn a Nemzeti Parasztpárt 30, a Polgári Demokrata Párt 12, a Magyar Kommunista Párt 402, a Kisgazdapárt 615, a Szociáldemokrata Párt 117 szavazatot kapott.

77 Jász-Nagykun-Szolnok vármegye gazdasági főfelügyelőjének 1948. március 31-i jelentéséből értesülünk, hogy az 1945. évi földreform során kiosztott ingatlanok telekkönyvezése 1947 végére a megyében befejeződött, s eszerint Tiszabő községben 330 személy között 1506 kh került kiosztásra.

78 A földosztó bizottság felelősen dolgozva 174 házhelyet is kiosztott, s 46 lakost részesített még házhely-kiegészítésben. A bizottság tagjai voltak: Rátái Kálmán, Ládi András, Lipcsei Pál, Jancsó János, Bagó Lajos, Szepesi János.

79 A földműves-szövetkezet 1946. március 22-én alakult meg 84 taggal.

80 A tanácsválasztásokra 1950. október 27én került sor, a 7 tagú vb elnökévé Kis Kálmánt, titkárává Ratkai Istvánt választották. A tanácstagok száma 51, a póttagoké 26 volt. A tanácsi apparátusban 6 fő dolgozott. Az 51 tanácstagból 33 szegényparaszt, 14 középparaszt, 3 kisiparos, illetve kereskedő, 1 értelmiségi volt.

81 A termelőszövetkezeti mozgalom előzményeként 1948. decembe-