Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
t TISZABÖ 299 rében 1 táblás művelést folytató csoport 36 kh-on gazdálkodott 13 taggal. A Szolnok Megyei Földhivatal 1949/50-es jelentése szerint a vizsgált időszakban a Petőfi termelőszövetkezeti csoport működött Tiszabőn 98 kh területen, 15 fővel. Ebből jött létre a Petőfi Termelőszövetkezet, amely folyamatosan, átszervezés nélkül működött a községben, növekvő földterületen és létszámmal. 82 6. Kezdettől fogva földesúri hatalom alatt állt. Általában több részbirtokos tulajdona volt. A pápai tizedjegyzékben 2 garast fizetett. 83 Ezzel a környék legkisebb települései közé tartozott. 1548-ban 47 dézsmafizetőt írtak össze, s ebből kitűnik meglehetősen osztott társadalma. 1 gazda 405, 3 gazda több mint 200, 8 gazda több mint 100 kéve gabonát ad tizedben, s 27-en 15-75 kévét. Nincstelenek pedig 8-an vannak. 84 A török hódoltság végén elpusztult falu újratelepítői 1716-ban három évre kaptak adómentességet, szolgáltatások alóli szabadságot. 85 1715-ben 7 jobbágy és 2 zsellér családot írtak össze. 86 1728-ban 8 ház, 7 kunyhó, 10 verem került összeírásra. Ekkor 6 ökrösgazda van a községben, egészekés gazda nincs, 4—2 ökre van s cimborás 21, gyalogjobbágy 4, földnélküli zsellér 2. 87 Az úrbéri kérdőpontokra adott válaszokból kiderül az úrbérrendezés előtti társadalmi megoszlás: „Akik Hallerné részin lakunk, mivel csak most új esztendőben estünk a mélt. asszony kezére, azért nem is tudhatjuk, miből fog állni adózásunk. Amikor gr. Forgács bírt bennünket, mintegy 7 esztendeig fizettünk kocsmáért, malomért s taxáért 450 forintokat, minden egészekés gazda 8 csirkét, 40 tojást, minden tehéntül 1 icze vajat, sarlópénzt 8 garast. Azután egy esztendeig désmáért, kocsmáért, malomért, robottaváltságért fizettünk 800 frt-ot, 200 kila árpát és 120 kila zabot. Azelőtt pedig mintegy 11 esztendővel, amidőn Hodosy úr bírt bennünket, egész ekés gazda fizetett 3 frtot. Mink pedig Almásy urak részin valók, 4 esztendőiül fogvást semmi taxát nem fizettünk. Kik pedig Hellebronth urak részin lakunk, mintegy 5 esztendőtül fogvást az egész ekés gazda fizetett 3 frtot. Vannak helységünkben száraz malmok, jószágainknak téli legelője. Ezen helységben házhelyek után a földek és rétek felosztva nem voltak. Almási és Hellebronth urak azokat közülünk, akik régenten Sülyről ide származtak, örökös jobbágyoknak tartják, a többiek szabadmenetelűek." 88 A birtokos nemesek mellett voltak taxafizető kisebb nemesek is. Ez az 5-6 család a jobbágyokhoz hasonló viszonyok között élt. Legvagyonosabb volt az 1748/49-es összeírás szerint közülük a 3 3 A dicára vett Antal Ádám, akinek 4 fejős tehene, 4 lova, 20 juha, 3 egyéves sertése, 10 kila búzája, 2 kila árpája esett adó alá. 89 1771-ben az úrbérrendezés során a falu határát II. osztályúnak minősítették, és 28 kishold szántóföldet meg 12 kaszás rétet mértek ki minden egész jobbágytelek számára. Ettől kezdve az úrbéri birtokállomány így fejlődött a jobbágyfelszabadításig: 90 1770. 1771. 1851. évi úrbérrendezés úrbérrendezés adóelőtt után összeíráskor Úrbéri telekmennyiség 39 48 x k telek Telkesgazda 53 48 79 Házas zsellér 8 12 187 Úrbéri szántóföld 1314 kishold 1326 kishold 1414 kishold Az 1771. évi úrbérrendezéstől a jobbágyfelszabadításig megkétszereződött a lakosság, de nem növekedett a paraszti szántóföld állománya. Nagy mértékben megnövekedett viszont a zsellérek száma. 1786-ban a társadalom megoszlása a következő: 91
