Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

294 TISZABŐ Árvízmentes szinten települt halmazos falu, amely utcás településsé rendeződött át. Épületei között a tornác nélküli vályogházak voltak a leggyakoribbak. Díszesek a fűrészelt vértelkek és a kovácsoltvas, kereszt alakú házoromdíszek. A település fontos révhely volt a Nagykunság és a Jászság között. Emiatt a XVIII. század közepétől a Jászkun Kerületből kitiltott zsidó kereskedők egyik fontos lakhelyévé vált, ti. a kereskedők nappalra mehettek be árulni, vásárolni a kerületekbe. A tiszabői zsidóság szegényebb része a XX. századra elparasztosodott. A lakosság megélhetése szempontjából kiemelkedett a halászat szerepe. Önellátó paraszti gazdaságai szemtermelő-legeltető állattartásra rendezkedtek be. Háziiparában a szövés-fonás - ennek megfelelően a kendertermesztés - jelentős helyet foglalt el. Jellegzetes viseletük volt a fej formáját követő színes, elöl szalagcsokorral ellátott főkötő. Szokásaik közül kiemelkedtek a pünkösdölés, disznótori kántálás, fonóbeli maskarák, lakodalmi alakoskodás (a sarnyúmenyasszony alakja). Táltos és garabonciás hitük, babonás történeteik s a boszorkányhiedelmek gazdagok voltak. Ismert gyógyító asszonya Körte Örzsi volt.

37 4. Anonymus szerint a honfoglalás után Thonuzoba nevű besenyő vezér kapta ezt a földet, így lakói eredetileg talán nem magyarok voltak.

38 Mindenképpen korai település lehetett, mert személynévből keletkezett helyneveink XII. század előttiek.

39 IV. Béla 1251. és 1257. évi oklevele a bői földet úgy említi, mint amely a szaracénok birtoka volt, de a tatárok elpusztították. Lakossága tehát eredetileg valóban nem magyar volt, valamely segédnép lakta. A tatárjárás után népessége kicserélődött.

40 A többször szereplő bői monostor helye pontosan nem állapítható meg. Györffy György szerint az sem dönthető el, hogy Szent István által alapított monostorról van-e szó, vagy később nyerte ezt a nevet, illetve a falunév (amely nemzetségős neve volt) ment át a monostorra.

41 Az 1332/37. évi pápai tizedjegyzék szerint plébániája akkor már fennállott.

42 Lakossága az első ismert összeírások szerint már teljesen magyar. A népesség alakulását a következő adatok mutatják:

43 1548 1552 1571 1576 1583 47 család 9 porta 40 férfi 22 háztartás 23 háztartás 1597 1635 1647 1675 1686 11 háztartás 1 V* porta Vi porta nemesi taxa 50 dénár VA porta x

k porta 1715 1720 1728 1736 1746 7 jobbágy 2 zsellér 13 jobbágy 27 család 31 család 29 család 1752 1770 1771 51 család 61 család 61 család Ev 1786 1804 1828 1835 1844 1858 1096 1144 1754 1694 1868 1804 1869 1880 1890 1900 1910 1920 2148 1850 1992 2057 2167 2066