Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
Tiszab ő 1. A Tisza bal partján fekvő település. Sárga agyagos és szürke agyagos talajú egész határa. A réti talajok különböző változatai borítják a felszínt. A határ nagyobb részét a sztyeppesedő réti szolonyec, déli részét kisebb foltban réti csernozjom alkotja. Közvetlenül a Tisza mellett keskeny sávban réti öntéstalaj is található. 1 Élő vize a Tisza és a folyóba a községmag fölött torkolló, a Kakát ágait levezető nagyobb belvízcsatorna. Határa északi részén a gyendai, déli részén a fegyverneki Holt-Tisza található. Népessége 1960-ban 2534, ebből külterületen él 70 fő, népsűrűsége 72,6, határterülete 6093 kh. A lakóépületek száma 655, lakásainak száma 686. 2 2. 1077: Bek; Begh 3 , 1222: Beu 4 , 1251: Bw 5 , 1257: Bew 6 , 1332/37: Beu 7 , 1465: Bew«, 1407: Bw 9 , 1470: Bew 10 , 1548: Thyzabeoh 11 , 1552: Thysabew 12 , 1554: Tvzabew 13 , 1564: Tizabeo 14 , 1596-1608: Tyszabew 15 , 1675: Tisza Beő 17 , 1686: Tiszabeő 18 , 1720: Tisza-Bő 19 , 1728: Tisza Beő 20 , 1737: Tiszabő 21 , 1747: Tiszabeő 22 , 1782: Tiszabő 23 , 1786: Tisza Bő 24 , 1796: Bő (Tisza) 25 , 1828: Beő (Tisza) 26 , 1837: Tisza Beő 27 , 1851: Tisza-Bő 28 ,1864: Tisza Beő 29 ,1895: Tisza-Bő 30 ,1910: Tiszabő 31 . Puszta személynévből keletkezett helynév, amely a „Tisza" jelzőt igen korán, a századfordulói névadás előtt már következetesen felveszi, így kettős összetételű helynévvé válik: Tisza32 és -bő. 33 Az utótag török eredetű „nemzetségfő" jelentésű honfoglalás előtti jövevényszavunk, s azonos a bő „bőség", „gazdagság" jelentésű köznevünkkel. Az ótörök eredetű (türk: beg, oszmán: bey) „herceg, nemes úr" jelentésű szóra vezethető vissza. A török és későbbi magyar jelentés között nagy különbség van. „Vezér, törzsfő"; „hatalmas, előkelő"; „gazdag"; „bő, tág, dús" jelentésváltozáson ment át. Vele szemben mint társadalmi réteget is jelentő szavunk az ínség állott, s később ez is köznévvé vált. 33 A köznyelvi ejtés ma: Tiszabő, Bő vagy Bű. 3. Sem Tiszabő község belterületén, sem a hozzá tartozó határrészeken szisztematikus régészeti munka nem folyt. 34 Ásatások nem történtek. Napjainkig csupán egyetlen leletmentésről tudunk. 35 Ekkor pontosabb lelőhely megnevezése nélkül egy bronzkori sír anyagának szórványait vitték be a régészek a megyei múzeumba: karperectöredékeket, egy bronztűt és egy bronzcsákányt. 36
