Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

SZOLNOK 279 55 °C-os vizet adó kútja 500 liter/perc hozamú volt. A MÁV-sporttelepen 52 °C-os, az Abonyi úton 50 °C-os víz folyt, s működött a Közkórház udvarán, a Baross utcán és az Ugaron lévő kút.

287 A vízszolgáltatás a felszabadulás után közvetlenül megindult. A vízmű rekonstrukciója és bővítése több évtizeden keresztül folytatódott. 1950-1960 között összesen 41,8 km vízvezeték épült a városban, s 1960-ban a vízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma 3336 volt.

288 1958-ig Szolnokon 49 fúrást végeztek, aminek eredményeként 31 működő artézi kút létesült. A fúrások közül 11 vízkutató és meddő fúrás volt, 38 pedig artézi kút fúrás, amiből a belterületre 23, a külterületre 15 esett. A működő kutak közül 2 közkút, 36 közületi kút.

289 Szolnok ivóvízellátása ekkor központi vízmű útján történt a Tiszából, felszíni vízkivétellel.

290 Bektas pasa a városban egy dzsámit és egy fürdőt építtetett a Tisza-Zagyva összefolyásánál emelt vár területén.

291 Később- tudjuk, hogy avarral, annak építményeivel együtt - a fürdő is elpusztult. Ettől kezdve ismét a Tisza és a Zagyva jelentette a város lakói számára az egyetlen fürdési lehetőséget. Bismarck, aki 1852-ben keresztülutazott Szolnokon, feleségének írott levelében említette, hogy „... a szolgámat várva, az időt a Tiszában úszva töltöttem".

292 A XX. századra már égetően szükségessé vált egy városi fürdő létesítése. 1928ban a Tisza Szálló és gyógyfürdő épületével kapcsolatosan, annak vízellátására artézi kút fúrásába kezdtek, amelyet a Lapp Henrik-féle mélyfúrások, bányatelepek és mélyművek rt. budapesti cég vállalta el. A munkák befejeződtek, még mielőtt a vállalt 1000 méteres mélységet elérték volna, mivel a szakértők szerint a 872,4 - 877,8 méter mélységben talált víz is kellő bőségű és hőfokú volt a tervezett szálloda és gyógyfürdő üzemeltetéséhez, percenként 800 liternyi 55 °C-os víz tört fel.

293 A szálloda kád- és gőzfürdője elsősorban a szállóvendégek igényeit elégítette ki, noha volt a fürdőnek helyi, városi törzsközönsége is.

294 28 °C-os artézi kút és az innen odavezetett thermal vízre építették az 1930-as évek második felében a MÁV uszodát. A tömeg természetesen a nyári időszakban továbbra is a Tisza és a Zagyva nyújtotta fürdési lehetőségeket vette igénybe. A felszabadulás után a Tisza-híd lábánál létesített Damjanich uszoda megépítésével vette kezdetét a tömegek igényeit szem előtt tartó fürdőépítési hullám. így létesült a Tiszaligeti több medencés strand, a cukorgyári, a reptéri uszodák, amelyek Szolnok városát az uszodák szempontjából országosan is az elsők közé emelték.

295 A XVIII. század közepén az egészségügyi szolgálatot még a borbélyok látják el Szolnokon. 1797-ben telepedett meg az első orvos a városban, de három évvel később már Egerbe kívánt költözni. 1833-tól kezdve folyamatosan volt orvosa Szolnoknak. Gyógyszerész és hatósági bába a XVIII. század végén már dolgozott a városban.

296 Vályi András 1799-ben ispotályát említi a városnak.

297 Szolnokon az 1831. évi kolerajárvány során 1048-an betegedtek meg, a halálos áldozatok száma 596 volt.

298 A megye megalakulása után, 1879-ben önálló közegészségügyi kört képez, a városi orvosokon kívül még 8 orvos él Szolnokon és két gyógyszertárát is regisztrálják.

299

1928-ban kórháza 9 orvost foglalkoztat, a Bábaképző Intézetben ugyanekkor 8 orvos és 7 szülésznő működik. Már ekkor égetően szükségesnek mutatkozik a tüdőbeteg-gondozó létesítése, erre azonban nincs elegendő anyagi fedezet. Csak 1948-ban nyitják meg a megyei Tüdőbeteg-gyógyintézetet. A Magyar Vöröskereszt Egylet és a Népművelési Bizottság közegészségügyi ismeretterjesztő előadásai is segítenek valamelyest a közegészségügy színvonalának emelésében.

300 1938-ban - jóllehet, már az 1876-os törvények előírják, hogy a településeknek minden 5000, később 6000 lélek után egy orvost kell alkalmazniuk - az akkor közel 40 000 lakosú Szolnokon még a harmadik városi orvosi állást sem sikerült betölteni. Igaz ugyan, hogy egyes társadalmi szervezetek segítenek, például a Stefánia Szövetség helyi csoportja látja el az anya- és csecsemővédelmet, sőt a védő in-