Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
278 SZOLNOK a Szolnoki Munkás. 275 1945. május l-jén indult és 1949. október 29-ig jelent meg a Tiszavidék. 1948. április 7-ével az 1946. április 13-tól megjelent Szolnokmegyei Népszava beolvadt a Tiszavidék című lapba, amelynek pedig 1949-től utóda lett a Szolnok megyei Néplap. A kezdetben hetenként megjelenő újság 1952. október l-jétől lett napilap. 276 A Szolnok megyei Néplap 1956. november 13-tól 1957. december 3-ig ismét „Tiszavidék" néven látott napvilágot. 277 Folyóiratok beindítására is történtek kísérletek. Ilyen volt az 1931-ben Szandai Sándor által kezdeményezett „Irodalmi Kurír", 278 vagy az 1934-1938 között megjelent Szolnoki Színházi Újság, az 1932-1940 között kiadott Dalosújság, az 1933-1937 között megjelent Szolnoki Zene és Mozi Élet. 279 1945 után „Vándortűz" címmel tettek kísérletet szépirodalmi fórum megteremtésére. 280 Végül is 1954-ben sikerült elindítani a napjainkig folyamatosan megjelenő „Jászkunság"-ot, a TIT Szolnok megyei szervezetének vegyes profilú folyóiratát. 281 Papp Dénes MÁV műhelyi főmérnök kezdeményezésére 1910. május 11-én 23 taggal alakult meg a Szolnoki MÁV Sportegyesület. A kerékpárosokat tömörítő Attila Sportegyesület ugyancsak 1910-ben szerveződött. 1917-ben jött létre a Szolnoki Vasas, 1919. március 15-én pedig a Szolnoki Munkás Testedző Egyesület alakult meg. Az MTE első elnökévé Komlós Béla kőfaragó munkást választották. Az egyesület alapszabályzatát a belügyminiszter 1922-ben hagyta jóvá. 282 10. Az itteni lakosok emberemlékezet óta a várost meghatározó két folyó, a Zagyva és a Tisza vizét itták. A növekvő lélekszámú település lakói saját ellátásukra a vizet lajttal vagy vödörrel hordták a folyókról. 1851-ben a piacon és a főutcán lévő két gémeskút szivattyús kúttá alakítását indítványozta a helyi Szépítő Bizottmány. A tanács a város rossz gazdasági helyzete miatt nem tartotta ekkor megvalósíthatónak az elképzelést. 283 Az ún. „szivattyús kút" üzembe helyezésére az 1850-es évek közepén azonban mégis sor került. A tanács jegyzőkönyve szerint azonban még 1874-ben sem volt megnyugtató a város ivóvízellátása: „... Szolnok város területén iható kútvíz nincsen, s a lakosság az ivóvizet a Tisza folyóból meríti.. ." 284 A fúrott kút helyébe 1893ban műkővel borított artézi kutat létesítettek, amely 282 méter mélységből 27,5 °C-os, napi 2390 liternyi jó, egészséges vizet adott. A kút, amelyet külsőségeiben is szépen oldottak meg, halas-puttós kútfiguráival egyik dísze volt a város központjának. Sajnos, a kút később elapadt. 285 Szolnok ivóvízszükségletének megnyugtató biztosítására a város 1909-ben vízmű létesítését határozta el. A vízmű építése 1910 februárjában fejeződött be. A vízvezetéki elosztóhálózat 28,5 km hosszúságban épült ki, és magaslati víztárolóként felépült az Eötvös téren (akkori Vásár tér) egy 600 m 3 űrtartalmú víztorony. A II. világháború alatt a vízvezetéki csőhálózat 15 km-nyi szakasza tönkrement, s megrongálódott a víztorony, a víztermelő telep gépháza és a tisztítómű is. 286 1945ben Szolnoknak 7 artézi kútja közül a MÁV-pályaudvari nem működött, a Tisza Szálló
