Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

SZOLNOK 259 város kertes jellegét, s tudjuk, hogy a kertesség a földművelés és állattartás egy belterjesebb változatát, szoros kapcsolatát hozza létre. A török időkből fennmaradt metszetek egész sora tanúskodik a kertek ilyen jellegéről Szolnok városában.

175 1728-ban Szolnokon 7 hatökrös, egészekés gazdát, 43 cimborás gazdát, (akik 4-2 ökörrel rendelkeznek), s 30 gyalogjobbágyot, 16 földnélküli zsellért írtak össze.

176 Az igaerő pedig rendkívül fontos volt, mert a föld termőképessége függött tőle. 1720-ban, amikor még a háborús évek után alig élték ki a földeket, a kétszer-háromszor szántó gazda egy magyar holdon 4 köböl gabonára számíthatott, egyszeri szántás után pedig 3 köbölre. 1766-ban az összeíró az addigra már kiélt földek átlagát harmadik osztályba sorolja, s egy magyar holdat csak 2 1/2 köböl hozamra becsüli.

177 Bél Mátyás 1730-ban termékenynek említi földjeit.

178 Vályi András 1799-ben, majd Fényes Elek 1837-ben kiadott munkájában szintén így tudja, bár vízjárta területeit is megemlíti.

179 Ezzel szemben a XVIII. század közepén határát harmadosztályúnak minősítik, s az 1770-es úrbérrendezéskor azt vallják róla, hogy: „Szántóföldeinek egy része trágyázás nélkül gabonáinkot jól megtermi... ellenben mezőnk kevés vagyon... kaszáló rétjeink nincsenek... szántóföldeinknek nagyobb része szikes és vízállásos és egyszóval szántóföldünk kevés. A Tiszának árjai is legelőmezeinkben, szántóföldjeinkben tetemes károkat tesznek."

180 Botár Imre számításai szerint 11867 magyar hold állott művelés alatt a XVIII. század közepén, de ennek csak kis részét tudták igazán jól használni, mert jelentős része vízállásos terület volt. Művelt területéhez tartozott a szelei úttól a Zagyváig terjedő első forduló 2018 magyar holdja, de vizes időben ebből csak 3207 holdnyit tudtak művelni. A második forduló 4052 magyar holdjából (a szelei úttól a Paládics felé terjedő rész) vizes időben 3257 hold volt használható. A Döghát 490, a Kenderföldek két darabja 218, illetve 122 magyar hold, a Malomszögi legelő 1540, a Paládics melletti legelő 444, a Libalegelő és vásártér 154, s a város belterülete a gazdasági kertekkel 556 magyar holdja állott művelés alatt. De mint a két fordulóra való osztásból kiderül, egy részük mindig parlagon maradt, s nem hozott jövedelmet. Hogy két fordulóra osztva művelték ebben az időben, azt igazolja az is, hogy az első és második forduló szinte pontosan azonos területű.

181 A lakosság 1702-től hosszú időn át bérelte Alcsi, Varsány, Szentivány és később Szanda pusztát is. Ez utóbbin 1774-ben a Keglevichekkel kötött szerződés alapján szőlőt kezdtek telepíteni. Az 1774-ben kötött kontraktusban 211 név szerepelt, tehát ennyi darab szőlő telepítéséről esett szó. A telepítők hat év után heteddézsmát voltak kötelesek fizetni a bérletet nyújtó földesúrnak.

182 A bérelt Varsány pusztán a szolnoki lakosok dohányból vettek még külön jövedelmet.

183 Különlegesen fontos volt a halászat és a teknősbéka-fogás. Ez utóbbit Budára szállították. Az 1703-ban kötött szerződés nem maradt fenn, de biztosan már ez is halászbérlői jogot adott a lakosoknak. 1728-ban, 1767-ben biztosítják a halászati jogot. Ez utóbbi szerződés szerint 2000 forintot állapítanak meg évente a kocsmák, mészárszékek, a serfőzőház, a malmok és a halászat jövedelmének bérlete fejében.

184 Fényes Elek egyebek mellett kiemeli, hogy Szolnok lakosai „... teknyősbéka és halfogásból élősködnek, melly itt a' Tisza apadásakor különösen gazdag jövedelmet ád".

185 Állattartásáról 1714-ben azt írják, hogy 84 gazdának csak annyi állata volt, amennyit saját szükségére hasznosíthatott. 52 lovat, 116 ökröt, 87 tehenet, 36 üszőt és tinót, 81 borjút, 167 juhot, 102 sertést írtak össze ekkor.

186 Az állattartás később is munkaállatok tartására, fuvarozást, favontatást, hajóvontatást szolgáló igavonó jószágra korlátozódik. A bizonyos fokú önellátásra, a városi lakosság táplálását szolgáló jellegre utal, hogy a sertéstartás mindig jelentősebb volt, mint a környező falvakban. Az 1767-ben készített összeírás szerint a jobbágyoknál 919 igásökör, 901 hámosló, 704 fejőstehén, 703 heverőmarha, 145 ménesbeli ló, 3282 juh, 327 sertés volt. Ez csak a