Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

258 SZOLNOK ben a termelőszövetkezetek megalakulása hozott jelentősebb változást, mert a földosztás csak a kisbirtokosok rétegét növelte, eltüntetve a nagy számú törpebirtokost, s néhány holdat juttatva a kevés területű nagybirtokból a két legalsó birtokkategóriába tartozó családoknak. Az első termelőszövetkezeti csoport Szolnokon 1949. augusztus 29-én jött létre Szabadság néven, amely korábban mint rizstermelő csoport működött. A Megyei Földhivatal 1949/50-es jelentése szerint 346 kh földterületen 29 fővel gazdálkodott. Ezt követte a Tisza Antal, később pedig az Új Élet Tsz megalakulása. Mindhárom III. típusú csoport, illetve termelőszövetkezet volt. A továbbiakban a termelőszövetkezetek földterülete és taglétszáma a következők szerint alakult:

172 Ev termelőszövetkezet terület (kh) tagok száma 1227 nincs adat 673 nincs adat nincs adat 1212 69 674 53 505 53 1040 106 710 60 1011 80 1135 98 628 57 887 56 655 64 860 68 5348 431 1952 Új Élet 1953 1955 1957 1961 Szabadság Tisza Antal 446 Szabadság Tisza Antal Új Élet Szabadság Tisza Antal Új Élet Szabadság Tisza Antal Új Élet Damjanich Kossuth Lenin A város életében a megye megalakulásától kezdve jelentős szerepet játszott zsidóság - 1930-ban 2098 fő, a lakosság 5,4%-a - úgyszólván alig tért vissza a II. világháború után, s a város társadalmában játszott korábbi szerepe megszűnt, mások foglalták el pozícióit.

173 Éreztette hatását ez a város szerkezetében is, mert az általuk lakott II., III. és V. központi kerületekbe a régebben a város peremén élt szegénység költözött, s ezzel felborult Szolnok hagyományos belső szerkezete. A városrészek közötti társadalmi különbségek elmosódtak, talán a Tabán őrizte meg egyedül jellegét, de az itt élők társadalmi státusa 1945 után szintén megváltozott. A városban lévő ipari üzemek államosításának társadalmi szempontból az volt a jelentősége, hogy eltűnt a korábbi megyeközpontban élő gyártulajdonosi, bankszakmabeli réteg, s városról lévén szó, fontos, hogy megszűnt a házak államosításával a háztulajdonosi réteg is. így az 1949-1960 között feltüntetett iparban dolgozó réteg már termelő munkás, államosított vagy szövetkezetekben dolgozó üzemi munkás volt. A város hagyományosan kialakult kerületeinek képe ezt követően tovább bomlott, éppen azért, mert elmosódtak a társadalmi különbségek is. Igazi változás azonban az 1960-as évek nagy építkezései nyomán indult meg. 7. Szolnok mezőgazdasága jelentőségében mögötte marad a sószállításra és a fafeldolgozásra épülő iparnak. Mezőgazdaságból élő lakossága csak egyik alkotórésze a város társadalmának, s kis határa kizárólag a mezőgazdaságból nem tudta eltartani a város lakosait, az ott állomásozó katonaságot. A Katonaváros lakói - mint láttuk is rendelkeztek földdel, s maguk is foglalkoztak földműveléssel.

174 Botár Imre igazolta a