Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

SZOLNOK 257 ezt az a vallási kép is, amely e zömében református Tisza menti falvakból érkező nemesség, kisbirtokosság beköltözése nyomán alakult ki. 1850-ben az akkor tízezer lakosú katolikus városban 15 református vallású élt, 1930-ban 3499. A zömükben kereskedelemben, kisiparban elhelyezkedő zsidók számának emelkedése is a társadalom képének jelentős változásáról tanúskodik. Ugyanebben az időben 145-ről 2098-ra emelkedik a számuk. Jelentős utánpótlást kapott a város ezen kívül a megszűnt Jászkun Kerület volt hivatalnoki gárdájából is.

167 Általában igen nagy volt a beáramlás az új megyeszékhelyre, s a város lakossága nem elsősorban a természetes szaporodás révén növekedett. A XX. században az I. világháború éveiben, majd a húszas években ismét felgyorsult a korábban már lassulóban lévő bevándorlás üteme. A század első évtizedében 599 fő vándorolt be Szolnokra, a második évtizedben 3008 a bevándoroltak száma a harmadik évtizedben pedig 3246-an érkeznek az ország más részeiről, és nagy számban a trianoni békével más államokhoz került területekről.

168 Ez a nagyarányú bevándorlás duzzasztotta fel az alkalmazotti réteget és az ipari munkásságot. Eközben a város hagyományos paraszti lakossága jórészt érintetlen maradt, de számuk emelkedésével a földek további aprózódása, a parasztság szegényedési folyamata is bekövetkezett. Szolnok területén igazi nagybirtok csak a Wodiáner báróé (5692 kh) és a Steiger bárónőé volt (825 kh) 1910 táján, de mindkettőt bérlők használták, s az előbbibe beletartozott a szandai-varsányi rész is.

169 Nem érdektelen a birtokviszonyokat részleteiben és változásaiban figyelemmel kísérni, noha kisebb jelentősége volt a földnek, mint a falvakban, ahol a lakosság tisztán a mezőgazdaságból élt:

170 1910 1935 1949 birtok birtokosok birtok birtokok területe birtok birtokosok nagysága szama nagysága szama területe nagysága szama 0-10 kh 261 0-1 kh 2412 625 kh 0-1 kh 501 1-5 kh 1075 2457 kh 1-5 kh 1178 5-50 kh 729 11397kh 5-10 kh 480 10-100 kh 367 50-100 kh 49 3184 kh 10-25 kh 25-től kh 309 141 100 kh felett 32 100-500 kh 500-1000 kh 1000-3000 kh 3000 kh felett 10 3 1 1839 kh 1792 kh 4102 kh Összesen: 660 4279 25 396 kh 2609 A viszonylag kis határú városban a földbirtokkal rendelkezők legnagyobb része 0-5 kh-as kategóriába tartozik, s így nem tekinthető parasztnak, legfeljebb szőlője, gyümölcsöse van, és kiegészítő jövedelmet szerez belőle, de a főfoglalkozása más. Igazi paraszti rétegnek minősíthető az 5-50 kh-as réteg, ahol 15-16 kh közé esik a birtoknagyság. Ezek jó része tanyával rendelkező, de részben a városban lakó gazdacsalád. Viszonylag vékony réteg az 50-100 kh közötti kategória, s e kategória birtokátlaga is az alsó határ közelében van, alig haladva meg a 60 kh-at. Közöttük már ún. úri birtokosok is találhatók. 1935-ig a különböző földjuttatások során 787 igénylő között 1535 kh-at, 108 házhelyigénylő között pedig 32 kh-t osztottak ki. Ez alig érintette a fennálló birtokviszonyokat. Jelentősebb változás csak 1945 után következett be, amikor 492 igénylő között 4902 kh földet osztottak ki a kis határú városban.

171 A parasztság életé-