Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

SZOLNOK 253 1948. március 31-i jelentésében a földreform végleges adatait közölte a földművelésügyi miniszterrel. Eszerint Szolnokon összesen 492 személy jutott 4902 kh földterülethez, ami lényegesen kevesebb volt a megye többi városában és nagyobb településein kiosztott földmennyiségnél.

140 A város korábban rizstermelő csoportként működő első termelőszövetkezeti csoportja 1949. augusztus 29-én alakult meg, Szabadság néven. A Megyei Földhivatal 1949/50-es jelentése szerint 346 kh földterületen gazdálkodott a 29 fős tagság. A Szabadság III. típusú csoportként működött a később alakult Tisza Antal és az Új Élet Termelőszövetkezethez hasonlóan. 1952-ben a legnagyobb földterülettel, 1227 kh-dal a Szabadság rendelkezett.

141 Szolnokon az első tanácsválasztáson 101 tanácstagot és 50 póttagot választottak meg. A 101 tanácstag közül 67 ipari munkás, 11 szegényparaszt és 4 középparaszt, 3 kisiparos ill. kiskereskedő és 16 értelmiségi volt. A Szolnoki Városi Tanács alakuló ülését 1950. október 30-ra hívták össze.

142 A helyreállítási munkák után nagyarányú lakásépítkezés kezdődött a városban. 1950-től épült a Vöröscsillag úti négyszintes lakóházak sora, majd az első ötéves tervben a Ságvári körúton és környékén mintegy négyszáz lakás készült el.

143 A város életében rendkívüli jelentősége volt az ipari üzemek miatt az államosításnak. 1950-ig a következő, 10 főnél többet foglalkoztató ipari munkahelyek alakultak állami vagy szövetkezetiként újjá: Szolnoki Cukorgyár N. V., Tiszamenti Fűrészüzem N. V., Állami Villamossági Energiát Szolgáltató N. V., Alföldi Téglagyár N. V., Ceglédi Magasépítési N. V., Szolnoki MÁV Járműjavító N. V., Szolnoki Papírgyár N. V., Szolnoki Magasépítési Vállalat N. V., Ecetipari N. V., Szabóiparosok Kisipari Termelőszövetkezete, Bőriparosok Kisipari Termelőszövetkezete, Festőiparosok Kisipari Termelőszövetkezete, Fogtechnikusok Kisipari Termelőszövetkezete, Víz- és Csatornamű Községi Vállalat, Megyei Kéményseprő Községi Vállalat, Alföldi Nyomda N. V. Ezeken kívül még több - országos tröszthöz tartozó - üzemegység is állami tulajdonba került.

144 Szolnok iparfejlődése 1950-től gyorsult fel. Ekkor kezdődött meg az első kénsavgyár építése, amely 1952-től üzemelt. A város déli iparterületén épült meg a mezőgazdasági gépjavító, az állatifehérje-feldolgozó, a cellulózgyár, a betonelemgyár, a GANZ hegesztett szerkezetek gyára, az alföldi kőolajipari üzem, a MÁV Járműjavító új dízelüzeme. A meglévő ipari üzemek, a Cukorgyár, a Papírgyár, a Bútorgyár is jelentősen korszerűsödtek. 1949-ben épült a Damjanich uszoda, s 1950-től a város belterületének közelében 240 kh erdőt telepítettek, majd thermal strandfürdőt építettek, s ezzel megkezdődött a Tiszaliget üdülőközponttá fejlesztése.

145 Szolnokon 1960 elején ment égbe a termelőszövetkezetek egyesítése: 1960. január 20-tól a Szabadság, a Tisza Antal és az Új Élet Tsz Lenin Tsz néven együttesen gazdálkodott tovább. Január 27-én az Aranykalász, 30-án pedig a Petőfi és a Zagyvamenti Új Úton Tsz csatlakozott a Leninhez, s ezt követően a 411 fős tagság 5685 kh földterülettel rendelkezett.

146 6. Szolnok társadalmának helyzetét, jellegét alapvetően meghatározta az, hogy eltekintve a XIV-XV. század néhány átmeneti évtizedétől, mindig városi jogú település és királyi birtok volt. A XVI. századi királyi adományozások, a magánföldesúri birtokká válás pedig a török ittléte miatt semmit sem jelentett. Már a XI. században a város polgárairól beszélnek a források.

147 A török időkben megszűnik megyeszékhely lenni, Heves és Külső-Szolnok megye részévé válik, de a törökök várának jelentősége miatt a szolnoki szandzsák központjává teszik, s így közigazgatási és katonai szerepköre megmarad.

148 Társadalmáról pontos képünk ez időből nincsen, de az 1571. évi török defter osztott, városias társadalmat tükröz a katonasággal és a török iparosokkal