Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

SZELEVÉNY 219 földreform, noha a nem messze fekvő Öcsödön vagy a Tiszazug más településein ez is nagyobb birtokmozgást eredményezett. Szelevényen 52 igénylő 99 kh földet s 24 házhelyigénylő 3 kh földet kapott.

92 Az 1945-ös földosztás jelentett gyökeres változásokat: 1948. március 31-ig 475 igénylő 2901 kh földet kapott.

93 Eltűnt a nagybirtok, s a helybeli igénylők átlagosan 6 kh földet kapva a kisbirtokosok, kisgazdaságok sorát növelték. Az agrárproletárok száma 1/3-ára (124 fő), a törpebirtokosoké 3/4-ére (278 fő) csökkent, a kis- és középparasztoké 1,5-szeresére nőtt, a gazdagparasztoké mintegy felére (12-13 fő) esett vissza.

94 Újabb változásokat a termelőszövetkezetek megalakulása és fejlődése hozott. Az első kolléktivizálási kísérlet 1949 elején kezdődött, amikor 40 földműves 90 kh földön rizstermelő szövetkezetet hozott létre.

95 A szelevényi Szikra Termelőszövetkezeti csoport megalakulását 1950. január 5-én mondták ki. A Megyei Földhivatal 1949/50-es jelentése szerint 114 kh földterületen 16 fős taglétszámmal gazdálkodott. Első választott elnöke Bessenyői Ferenc volt. Ezt követően az alábbiak szerint alakult a közös földterület és a taglétszám:

96 Év termelőszövetkezet terület (kh) tagok száma 1952 József Attila 232 nincs adat Szikra 828 nincs adat 1953 József Attila 163 32 Szikra 693 76 1955 József Attila 307 33 Szikra 860 102 1957 Szikra 925 67 Új Élet 61 10 1961 Kossuth 1768 209 Szikra 3333 370 A számadatok a szövetkezeti mozgalom lassú kibontakozását mutatják. Ebben kétségtelenül szerepet játszott az a szubjektív tényező is, hogy a lakosság saját földdel most rendelkezett először századok óta, s itt jóval nagyobb volt a földéhség, majd a földhöz való ragaszkodás, mint egyéb településeken. 1956-ban a gazdalajstrom adatai szerint az egész terület 69%-a egyéni gazdaságoké, a szántóknak pedig 84,5%-a van egyéni tulajdonban. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek az összterület 10,5%-át, a szántók 10,9%-át birtokolják. A termelőszövetkezeti csoportok kezén az összterület 6,4%-a s a szántók 0,3%-a van csupán. E két szövetkezeti típusnál a háztáji az összes szántók 1,1%-át alkotja. Ez a korszak eredményezi a szőlőterületek erős növekedését is.

97 7. A nagyszámú régészeti lelőhely településre és gazdálkodásra alkalmasnak mutatja Szelevényt. Halásztelek lakói bizonnyal a legtöbb hasznot vették a Körösből, s sokan űzhették itt ezt a mesterséget. 1561-ben 4 szentesi véka búzát ró ki Szelevényre a váci egyházmegye tizedszedője, s ez jóval kevesebb, mint a környék falvaiban begyűjtött mennyiség. Ebben az időben Szelevényen, Csépán, Sason, Ugon a szentesi vékát használták, mely a gazdasági kapcsolatokra is mutat. „Harmadfél szentesi véka tett ki egy simandy köblöt" (83,17 liter). Istvánházán, Ságon, Cibakházán, Kürtön már a varsányi véka volt használatos, mutatva az északi irányú hatást. Gyaluban helyi „efféle véka" szolgált űrmértékül. 1563-ban a búza mellett már árpából és a méhrajok után is szedték Szelevényen a tizedet.

98 Az 1562. és 1563. évi bárány tized-jegyzék adataiból a juhállományra vonatkozóan juthatunk fontos ismeretekhez. 1562-ben két gazda szolgáltat a faluból összesen 26 bárányt. 1563-ban 480 bárány után 24 bárányt adnak (huszadrészt).

99