Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

218 SZELEVENY szazug leginkább földszegény népességét találjuk Szelevényen.

87 Az uradalmak nagybérlők használatába kerülése ugyanakkor folytatódik. 1910-ben a 22 nagyobb birtoktestből kilenc van bérlők kezén. A birtokok nagy része ekkorra már olyan új birtokosoké, mint a térségben másutt is földet vásárló: Lippich, Scheiger, Sváb vagy Baghy családok. A korábbi birtokosok közül egy sem szerepel.

88 A döntően mezőgazdaságból élő lakosság mind jobban kiszorul a földtulajdonból és a közös földek használatából is. Jellemző, hogy 1910-ben a több mint 16000 holdnyi határból a közbirtokosság kezén csupán 142 hold van, amelyből 70 holdat használhatatlannak minősítettek. A közösség legelője e nagy határban mindössze 47 hold.

89 A birtokviszonyok bemutatása előtt azonban tekintsük át a foglalkozási statisztikát:

90 Keresők 1910 1949 1960 Mezőgazdaság Ipar Kereskedelem 1035 66 3 1055 69 8 617 211 33 Közlekedés 10 4 32 Közszolgálati és szabadfoglalkozású Véderő 26 23 Napszámos Házi cseléd 8 51 Egyéb 3 27 101 Összesen 1202 1186 994 A táblázatból kitűnik, hogy 1910-ben úgyszólván mindenki a földre volt utalva, s változás még 1949-ben sem következett be. 1960-ra megnövekedett az iparban dolgozók száma, ám ezek háromnegyede építőipari segédmunkás lett, s a szakiparos vagy szakmunkás igen kevés. A községi élet fejlődése hozta magával az egyéb kategória növekedését. A birtokviszonyok alakulása:

91 1910 1935 1949 birtok birtokosok birtok birtokok területe birtok birtokosok nagysága szama nagysága szama területe nagysága szama 0-10 kh 106 0-1 kh 260 116 kh 0-1 kh 31 1-5 kh 246 601 kh 1-5 kh 278 5-50 kh 176 2618 kh 5-10 kh 233 10-100 kh 78 50-100 kh 14 893 kh 10-25 kh 25-től kh 98 22 100 kh felett 10 100-500 kh 500-1000 kh 1000-3000 kh 7 1 1 1541 kh 636 kh 1420 kh Összesen: 194 705 7825 kh 662 A községre a középbirtok túlsúlya jellemző. A feudális korszak társadalmi viszonyai szinte változatlanul öröklődtek tovább. Ez a birtokszerkezet sajátos helyet biztosított Szelevénynek a környező, jobbmódú, vagyonosabb parasztsággal rendelkező falvak sorában. Nem változtatott a birtokviszonyokon szinte semmit a Nagyatádi-féle