Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
SZELEVÉNY 217 a puszta egy részét kiadták a zselléreiknek, hogy jófajta szőlővel ültessék be. Ekkor keletkezett a Halesz nevű határrész, ahol azonban mégsem a helybeli zsellérek, hanem inkább a vagyonosabb kunszentmártoni, csépai családok telepítették és később birtokolták a szőlőt. 83 1809-ben 6 személy lakik a Haleszban, de számuk egyre emelkedik. 1855-ben 51-en lakják. Mikor már jól jövedelmez az egykori homok, a szelevényi földesurak túlzott követelése ellen kell a haleszi szőlősgazdáknak fellépni, s pártfogást keresni a hevesi szolgabírónál. A Haleszban a XVIII. század végén már működik a szőlőbirtokosok önkormányzati szervezete, a hegyközség. 84 Szelevényt a Bach-korszakban átmenetileg községi rangra emelik, de tudjuk, hogy korábban - éppen a halesziek 1843-as folyamodványa idején - már bíró és jegyző is volt Szelevény pusztán. A községi rang elnyerése idején a Marton, a Bogyó, a Dévay, a Reviczky, a Tassy és a Fejér nevű földesuraké, nemeseké volt Szelevény birtokjoga, tehát ezen az oldalon bizonyos birtokkoncentráció is végbement. 85 A birtokosok azonban korántsem tudnak megfelelően gazdálkodni, s a XIX. század második felében fokozatosan kicsúszik kezükből a föld, mely rohamosan aprózódik is. Ezeknek csak csekély részét tudják a helybeli volt zsellérek megszerezni. A termelés szintjét a gép- és eszközállomány jól kifejezi. 1895-ben pl. Szelevény 19 100 és 1000 kh közötti gazdaságából kettőben van lokomobil és egyben járgány, csupán 1-2 vetőgép, borona, 3-4 eke, elvétve l-l szecskavágó jelenti a fontosabb eszközállományt. A környék legnagyobb gazdaságában, Almássy Kálmán 3146 kh-as birtokán (2582 kh a szántó) 2 lokomobil, 1 járgány, 2 cséplőszekrény, 6 vetőgép, 4 rosta, 91 eke, 1 szecskavágó, 13 borona, 12 henger, 48 igás szekér teszi ki az eszközállományt. A birtokon 33 lovat, 485 szarvasmarhát, 1147 sertést tartanak. Juh nincs a gazdaságban. Szelevényen még két ezer holdon felüli birtok van ekkor: a sárospataki református főiskola tulajdona, 1419 kh és Pappszász Lajosné tulajdona, 1265 kh. A faluban 1888-ban 510 lovat, 167 kétfogatú kocsit és 94 ökrösszekeret vettek számba. A község 22 száz kh-on felüli gazdaságában 1895-ben 211 a foglalkoztatott cselédek száma. 86 Szelevényen mindig is nagyon magas volt e réteg aránya. A kereső népesség 1900. évi rétegződésére vonatkozó adatok is ezt mutatják. Szelevényen ekkor a keresők 12,19%-a kisbirtokos (50-100 kh), 0,79% kisbirtokos - napszámos (5-50 kh), 32,11% mezőgazdasági munkás, 6,44% ipari dolgozó, 33,59% mezőgazdasági és házi cseléd, 0,29% egyéb napszámos. A keresők mintegy 15%-a tartozik a törpebirtok (1-5 kh) kategóriához. Szelevény kereső népességének 66%-át a mezőgazdasági munkások, cselédek, napszámosok jelentik. Ha ehhez hozzászámítjuk a törpebirtokosok arányát, a Ti-