Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

SZELEVÉNY 215 tek részt. Sokan elmentek ide a szomszédos községekből is. A felszólalók a rekvirálások megszüntetését, a háború azonnali befejezését és a szabad, független Magyarország megteremtését követelték. November elején Szelevényen is voltak zavargások, s a szegények az uradalmakból állatokat hajtottak el és szétosztották azokat az éhezők között. 1918. november 28-án Szelevényen 18 főből álló nemzetőrség és 50 fős polgárőrség biztosította a rendet.

63 1919 márciusában Szelevényen is megalakult a direktórium. Elnöke Illyés Gyula lett, tagjai pedig: Kecskés Mátyás, Kengyel János, Tigyi József, Cs. Szabó Mihály, Kardos János, id. GÖblyös Gábor, Herczeg József és Tóth Mihály. A Tanácsköztársaság leverése után a direktórium tagjait elhurcolták előbb Fegyvernekre, majd Budára, ahonnan (Illyés Gyula kivételével) 1922-ben szabadultak csak ki. Herczeg József a vallatások idején szerzett sérüléseibe 1921-ben belehalt.

64 Ugyancsak 1919 krónikájához tartozik, hogy május 18-án a Tisza jobb partján állomásozó Vörös Hadsereg katonái Tiszasasnál átvágták a folyó bal oldali gátját. Erre minden bizonnyal a stratégiailag rendkívül fontos Szolnok megmentése érdekében került sor, melyet a magas ár teljes elöntéssel fenyegetett. A város az árvizektől megmenekült, a Tiszazugban azonban súlyos károk keletkeztek. Szelevény 13 lakóház, a községháza és a templom kivételével teljesen elpusztult.

65

1923-ra azonban már újjáépült, s ekkor állították fel a világháborúban elesett szelevényi lakosok tiszteletére a hősi emlékművet.

66 1944 őszén a német hadvezetés alá beosztva egy huszárszázad állomásozott a községben. Felszereléséhez a község lakóházainak udvarán elhelyezett ágyúk és egy géppuska tartozott. A Mezőtúrról és Túrkevéről visszarendelt szakszolgálatos magyar katonákkal együtt az ő feladatuk volt megakadályozni a térségben a szovjet csapatok átkelését. A 2. Ukrán Front október 6-án Aradról indított nagy offenzívája következtében még október 6-án felszabadult Szelevény. Ezen a területen azonban az előretörés Kunszentmártonnál október 9-ig megakadt. Ezt követően egymás után szabadultak fel a Tiszazug községei. A németeknek a tiszaugi hidat mégis sikerült felrobbantani október 9-én. A következő napon az átvonuló katonákkal megérkezett Szelevényre a község katonai parancsnoka, egy kapitányi rangban lévő szovjet tiszt, aki a labdarúgó pályán intézett beszédet a község lakosságához, rendre, fegyelemre, megnyugvásra szólítva fel őket.

67 A Tiszai alsó járásról készült főjegyzői jelentés szerint Szelevényen a „háborús cselekmények során nagyobb szabású rombolás nem történt".

68 Az MKP helyi csoportja már 1944. december 6-án megalakult, 7 fővel. Titkárnak S. Tóth Györgyöt választották. 1945 márciusában a 16 fős tagság már vezetőséget is választott, a titkár továbbra is S. Tóth György volt. Ebben az időben a többi demokratikus párt szelevényi szervezete is megkezdte működését. Az SZDP vezetői Romhányi István, Kovács Bálint és Lengyel István, a Kisgazdapárté Lovas Sándor, Lekrinszki Lajos, a Nemzeti Parasztpárté Sárospataki János volt.

69 A Polgári Demokrata Pártnak csak megalakulásáról van adatunk, 1945. március 16-án kezdte meg működését.

70 A Nemzeti Bizottságban minden párt képviselete megvalósult. Tagjai között volt K. Varga József, Sárospataki János, Kovács István, Romhányi István. Jegyzője a Kunszentmártonból kinevezett Kis Árpád lett. A bizottság munkája jelentősen kihatott a földosztásra, az uradalmi állóeszközök átvételére. 1945 márciusában alakult meg a földosztó bizottság 22 fővel. 1948. március 31-ig 475 igénylő között 2901 kh földet osztottak ki. Átadásra került 32 házhely is.

71 A DEFOSZ helyi szervezete Bori János bíró házában alakult meg 1949 elején, s aktív részese a községi eseményeknek. Első titkára Határ János, őt követi Csercsinszki Ferenc. Az MDP vezetői Romhányi István, Nagy András, Herczeg Ferenc, Kiss Mihály, K. Varga József voltak. A Népfront irányítását Zsíros József, Határ Jánosné, Sárospataki János, Hegedűs József, Romhányi István, Bozsik József végezték. 1956 decemberében alakult meg az MSZMP helyi szervezete, tit-