Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

212 SZELEVENY 1884-ig végzett régészeti feltárómunkát elsősorban Csépa, Szelevény, Tiszakürt határában. A társulat - elnöke Széli Farkas, titkára Kovács Albert, múzeumőre Schweiger Lajos - 1889-ben gyűjteménye teljes anyagát a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Kovács Albert több publikációja közül külön említést érdemel „Szelevény-Vadasi virágcserép" c. írása.

28 Utcás település, uradalmi tanyákkal. Építkezését tornác nélküli házak, esetleg utólagosan toldott gádoros házak jellemzik. Társadalmát zömében az uradalmi cselédség alkotta. Önellátó paraszti gazdaságai számára jelentős kiegészítésül szolgált a gyűjtögetés, az ártéri kisvízi halászat, a vessző- és gyékényfonás. A cselédek jellegzetes viselete a századfordulón a kék ing, kék gatya (munkaruha) és a fekete színű szűr volt. Szokásaik közül említenünk kell a betlehemezést, a nagypénteki kolompolást (féregűzési céllal), a disznótori alakoskodást, a tuskóhúzást (leánycsúfoló szokás), a citerás és kocsmai bálokat. Az uradalmi cselédség életének kiemelkedő eseménye volt az aratás befejezését követő aratóünnep, melyet aratókoszorú fonásával és aratóbállal tettek emlékezetessé. Elevenen éltek a táltos- és boszorkányhit emlékei. Élénk volt a zenei élete (kiemelkedett a citerázás), balladákat, históriákat több változatban énekeltek. Bori Pál (táltos) tudós emberként, Búzás István halottlátóként szélesebb körben is ismert volt.

29 4. 1389-ben említik nevét először Zelebyn alakban.

30 Mint már említettük, a név szláv eredetű lakosságra enged következtetni. Ám a Telekparton talált cserépbográcstöredékek honfoglaló magyarok korai megtelepedésére utalnak. Lehet, hogy a településnév nem jelez ténylegesen szlávokat, illetve ezek igen korán a honfoglaló magyarságba olvadhattak be. A közeli Kunszentmárton határnevei és helynevei is sejtetnek e térségben szlávokat. De ezek is igen korán eltűntek.

31 Idegen elemek beköltözésére később sincsen adatunk, s az 1571. évi török defter nevei is mind magyar, csakúgy, mint a későbbi betelepülők többsége.

32

1750-ben a lakosok Arad, Csongrád és Nógrád megyéből toborzódnak a lakatlan pusztára.

33 Ezt követően már a környező településekkel való kapcsolata állapítható meg.

34 Különösen erős - vallása miatt - a Csépával való házasodási kapcsolat, de a csongrádi, kunszentmártoni tanyák lakói is házasodnak Szelevényből, ill. kerülnek Szelevényre. A XIX. század végén a szelevényi Halesz szőlő lakosságának jó része Kunszentmártonból toborzódik.

35 Jövevény népessége így összeépül a környező falvak népével. 1631-ben lakatlan puszta Szelevény, Tés és Istvánháza, s így kerül eladományozásra.

36

1652-ben lakott faluként említik.

37 Lakói 1690 táján, a tatár betöréskor ismét szétszélednek, s így 1703-ban még pusztaként tartják nyilván. 1709-ben lakott, de lakói ismét menekülésben vannak.

38 Ujranepesülése 1749-ben indul meg, Bél Mátyás az 1730-as évek közepén mint néptelen pusztáról emlékezik meg. Telepesei 1750-ben vernek itt tanyát. Pesty Frigyes helynévtárában ezt olvashatjuk 1864-ből: „A Szelevényi birtokosság tíz, tizenegy úri lakba lakik éppen a Körös folyó partján, a munkáltatás végett lakosok, cselédségek a határban néhol elszórva álló lakhelyeken mintegy 100 lélek."

39 Szelevény község fiatal voltával emelkedik ki a Tiszazug átlagából. Népessége így alakúk:

40 :v 1561 1563 1571 1591 1675 1686 4 tizedfizető 8 tizedfizető 12 adózó 21 adózó 1/8 porta 1/8 porta 1750 1770 90 lakos 75 lakos