Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

SZELEVÉNY 213 9 Ev 1786 1828 1837 1851 1869 1880 634 1890* 466 1900 458 1910 930 1920* 1460 1930 1954 1941 2367 1949 2840 1960 3132 3087 (Szele vény: 2017) J 2501 2446 2474 2085 * 1869 és 1920 között Szelevény, Istvánháza, Kungyalu adatai együtt. 1890-1910 között a szőlőterületek parcellázása okozza a jelentős népességszám-növekedést.

41 Amikor 1925-ben Gyalut és Istvánházát mintegy 1000 lakossal végleg Kunszentmártonhoz csatolják, a népességszám még egy ideig tovább növekszik.

42 A külterületi lakosság számának változásakor is figyelemmel kell lennünk a területi összevonásokra, elcsatolásokra. 1910-ben külterületen élt 2044 lakos, 1935-ben 1404, 1949ben 1258 és 1960-ban 976 lakos. Az 1930-as évekből a külterületek közül már a legnépesebb a Halesz és Pálóczi-puszta, elhagyva Rétet, Öthalmot és Hosszúhátot. Halesz szerepe napjainkig növekszik.

43 5. Az 1389-ben, majd 1454-ben említett falu a XV. század közepén Csongrád megyéhez tartozott és az aradi káptalan birtoka volt.

44 Később a községhez tartozó Istvánháza, önálló településként az Istvánházi és a Jenei család birtoka, s az ugyancsak önálló falunak számító Gyalu a gyalui Vass családé volt.

45 Téves hagyomány szerint a település helyét Kishalásznak, Halászteleknek is nevezték; 1766-ban írják: „mostani Szelevényi helységnek telke Halász Teleknek neveztetett".

46 E hagyomány, mint Soós Imre megállapítja, valószínűleg a két falu szomszédságára utal. AXVI-XVII. században Zeleven és Halásztelek két külön falu volt, s mindkettő Csongrád megyében feküdt, egyházigazgatás szempontjából pedig a váci püspökséghez tartozott, ennek fizette a dézsmát is.

47 Az 1571. évi szolnoki török defter Szelevényen 12, Istvánházán 27, Halásztelken 12, Gyalun 24 adózó jobbágyot mutatott ki. Szelevényen és Istvánházán ekkor templom is volt.

48 Ágoston Gábor szerint Szelevény 1591-ben 5000 akcsét jövedelmez a töröknek, ahol az adószedők 21 adófizetőt és 12 házat írnak össze. Ekkor is jelentős hely, a tiszazugi falvak átlagánál valamivel kevesebb népességgel. Például Csépán 40 adózó, Sason 35, Ugon 22, Gyalun 44 került összeírásra.

49 Szelevénynek 1675-ben és 1686-ban 1/8 jobbágyportája volt és adózás szempontjából Heveshez tartozott, de később Csongrád is adóztatta, s a megyei hovatartozás kétszáz éven át vitássá vált. Az 1/8 porta népessége a XVII. század második felében legfeljebb 2-3 jobbágycsaládot tett ki.

50 Szelevény a XVI. század közepén köznemesek birtoka volt: 1560-ban sok más faluval együtt Zay Ferenc, Liszty János kapta adományul a Zelentheő, más néven Zelewen nevű, Csongrád megyei lakott települést. 1631-ben Györffy János ugyan tiltakozott az itteni birtokadományozások ellen, mégis 1647-ben Turánszky Péter putnoki várkapitány és Turánszky Menyhért adományul nyerte a „régóta török járom alatt nyögő" települést Téssel és Istvánházával együtt. Amikor viszont 1652-ben Turánszky egyes birtokrészeket átruházott Ballaváry Miklósra, a szepesi kamara pénztárosára, akkor az okirat Szelevényt és Istvánházát lakottnak Test és Kishalászt pusztának