Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

Szelevény 1. Szelevény Szolnok megye legdélibb községe, a Tiszazug legkeletibb faluja. Határa délről és keletről a Körös ártere. Termőtalaja rendkívül változatos. A Körös mentén rövid sávban réti öntéstalaj borítja a felszínt, határának északnyugati része csernozjom, északkeleti csücskében homokfolttal. Élő vize a Körös. A kunszentmártontiszazugi műúthoz bekötőúttal kapcsolódik, miként a Kunszentmárton-Lakitelek vasútvonalhoz is, mely belterületétől egy kilométernyire halad.' Népessége 1960-ban 2173, ebből külterületen él 976 fő, népsűrűsége 47,8, határterületének nagysága 7893 kh. Lakóépületeinek száma 683, lakásainak száma 691.

2 2. 1389: Zelebyn,

3

1454: Zelewen,

4

1559: Zeleveny,

5

1560: Zeleven,

6

1561: Zeleven,

7 1568: Szeleven,

8 1571: Szelevin,

9

1614: Heleven,

10

1629: Zeleven,

11 1643: Zeleven, Szeleven,

12

1647: Selevin,

13 1660: Szeleven,

14 1680: Szelevény,

15

1750: Szelevényi puszta, Szelevény,

16 1753: Szelevényi lakosok,

17

1786: Szelevény,

18 1799: Szelevény,

19 1828: Szelevény,

20 1837: Szelevény,

21 1879: Szelevény,

22

1895: Szelevény,

23

1910: Szelevény.

24 Mai köznyelven Szelevény. A község nevének eredete egy szláv helynév, a 'Slovene' tulajdonképpen ,szlávok' jelentésű földrajzi név átvétele, amely a magyarban Szelevény, Szelebény néven hangzott.

25 3. Régészeti lelőhelyekben igen gazdag. Neolitikum: Pecekpart, Menyasszonypart, Kisasszony part, Tóközipart, Öthalom, Szöllőshalom, Tóközipart vasúti átvágás. Rézkor: Tóközipart, Bivalyos, Bozsik sor, Brena, Hosszúhát, Pecekpart, Szöllőshalom. Bronzkor: Meny asszonypart, Pecekpart, Szöllőshalom, Tóközipart. Szarmatakori leletek: Rókapart, Telekpart, Tóközipart. VIII-X. századból származó leletek: Vadas B. Kovács Sándor tanyája, Telekpart. Árpád-kori leletek: Telekpart, ahonnan cserép- és bográcstöredékek kerültek elő.

26 A helyiek emlékezete szerint a Körös-gát építésekor, az 1885-1890-es években népvándorlás kori emlékek kerültek felszínre. Feltártak még egy templomot is teljes alapzatával és falmaradványaival, valamint korabeli szerszámokat és a falutól délre egy temetőt is.

27 A régészeti emlékek gazdagsága jelentős mértékben összefügg a „Tiszazugi Archeológiai Magántársulat" tevékenységével. A kis kutatócsoport 1876-