Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

SZÁSZBEREK 203 1955-ben már nem találkozunk a hagyományos paraszti kisipar több képviselőjével (bognár, szíjgyártó), ugyanakkor a fejlődő község új szükségleteit jelzi a 2 kőműves és a 3 női és férfiszabó feltűnése. 1949-ben 2 vegyeskereskedés, 2 kocsma és húskimérő helyiség,

87

1960-ban 3 bolt és 2 kocsma működött a faluban.

88 Már az előzőekben szóltunk a helyi gépállomásról, ahol jelentős számú karbantartó és szerelő szakmunkás dolgozott.

89

1960-ban a lakosság 8,6%-a kereste kenyerét az iparban, 1,6%-nak pedig a kereskedelmi tevékenység nyújtott megélhetést.

90 9. A községnek 1438-ban Szűz Mária tiszteletére emelt temploma volt.

91 1571ben még templomos hely,

92 de az 1680-as években a török-tatár pusztítás következtében egyháza elenyészett. A falu birtokosa, a Váczy család a szomszédos Jászalsószentgyörgyre költözött, s megengedte, hogy az alsószentgyörgyiek az elpusztult templom köveit elhordhassák és a két harangot elvigyék. (A harangok 1781-ben még megvoltak.

93

) A XVIII-XIX. században a puszta Jászalsószentgyörgy filiája,

94 a XX. század elején azonban egyházilag már az újszászi katolikus plébániához tartozott.

95 1851-ben lakosai kivétel nélkül katolikusok,

96 s 1930-ban még e vallás képviselőit találjuk legnagyobb számban (90%), de rajtuk kívül már 7,7% a református, 1,4% az izraelita és 0,9% az egyéb hiten lévők aránya, 1930-ban 2 német kivételével mindannyian magyarok voltak.

97 Községgé alakulása előtt a puszta területén három nagyobb központ volt: Alsó- és Felsőszászberek, illetve Daruhát. E külterületi lakott helyeken az alábbiak szerint alakult az oktatás helyzete:

98 1928 1946 1949 tantermek tanerők tanerők tanulók tantermek tanerők száma Alsószászberek 1 1 1 70 2 2 Felsőszászberek 1 2 3 160 2 3 Daruhát 1 1 A tanulók száma 1949-ben a három fenti lakott helyen összesen 308 fő volt. A daruháti iskolába csak alsótagozatos diákok jártak. 1940-ben már két tanítói lakás is rendelkezésre állt.

99 A puszta községgé válása után jelentősen javultak az oktatás személyi és tárgyi feltételei:

100 1955 1958 I960 1962 Tantermek száma Tanerők száma Tanulók száma Egy tanteremre jutó tanulók száma Egy tanerőre jutó tanulók száma Láthatjuk, hogy 1946-ban még 70-80, az 1950-es évek második felétől kezdve már csak 20-30 diák jutott egy tanerőre, s ez lehetővé tette a hatékonyabb oktató-nevelő munkát. A javuló feltételek hatással voltak a község iskolázottsági szintjének alakulására is. 1930-ban a puszta 6 éven felüli lakosainak 18,3%-a nem tudott írni és olvasni,

101 ez az arány 1960-ban a 7 évnél idősebbeket számításba véve 7,4%-ra javult.

102 6 7 205 7 8 182 6 9 184 6 8 190 34 26 31 32 29 23 20 24