Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

204 SZÁSZBEREK 1960-ban a 7 éven felüli népesség (993 fő) közül 8 osztályt végzett 111 fő (11,2%), érettségizett 11 fő (1,1%), diplomát szerzett 3 fő (0,3%).

103 Az adatok rámutatnak, hogy a község kulturális lemaradása igen jelentős volt, a hátrányt nem sikerült teljesen felszámolni egyik napról a másikra. A felszabadulás előtt két egyesület működött Felsőszászberek központtal, az 1938-ban alakult Stefánia Szövetség és az 1943-ban életre hívott Kalász Leánykor.

104 A községgé válás után sorban nyíltak meg a település alapvető művelődési intézményei. 1952-ben még az iskola egyik tantermében vetítették a filmeket, de a „mozi" hamarosan átköltözött az 1953-ban épült művelődési házba.

105 1955-ben már önálló könyvtára és filmszínháza van.

1

'

16 1960-ban a könyvtár 672 kötettel rendelkezik, a 188 fős befogadóképességű moziban hetente három alkalommal van vetítés. Ugyanekkor a községben 199 rádió- és 2 tv-előfizetőt tartanak számon.

107 10. 1885-ben adták át az Új szász-Jászapáti között húzódó vasútvonalat, melynek egyik állomása Felsőszászberken volt.

108 Elsősorban a vasúthoz kapcsolódó feladatok elvégzésére hamarosan posta és távírda is létesült.

109 Felsőszászberken már a felszabadulás előtt volt villany és vízvezeték,

110 ellentétben a majdani Szászberek falut alkotó határrészekkel. A lakosság azonban még egy 1949. évi leírás szerint is „vályogból épített kisméretű és egészségtelen lakásokban, illetve házakban lakik, az alsószászberki részen a lakosság a volt uradalmi cselédi lakásokban szorong", így nem csodálható, ha két százalékuk tüdőbeteg volt.

111 A felszabadulás előtt az orvos és a bába Újszászról járt ki alkalmilag,

112 az anyakönyvvezető-helyettes helyben lakott. 1949-ben már volt a pusztának saját bábája, de orvosi kezelésre még mindig Újszászra mentek a szászberkiek.

113 A II. világháborúban a 2,5-3 km hosszúságú vízvezetékhálózat és a víztorony megsérült, a villanymotor tönkrement, így a felszabadulás után a felsőszászberkieknek és a daruhátiaknak csupán egy-egy fúrott kút állt rendelkezésükre, az alsószászberkiek pedig a 3 km-re fekvő Daruhátról hordták a vizet.

114

1960-ban a község területén lévő 10 közkútból 3 volt fúrott kút.

115 A villanyt 1950-ben vezették be, 1955-ben 113 háztartásiáram-fogyasztót írtak össze.

116 1960-ban a község járdáiból már 2 km kiépített.

117 Az 1950-től önálló életet élő Szászberek lakói az 1950-es években jócskán ledolgoztak ugyan évszázados lemaradásukból, de a község nagyarányú fejlődését, népe életszínvonalának jelentős emelkedését csak a következő évtized hozta meg igazán. Havassy Péter