Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

202 SZÁSZBEREK Év 1939 1949 1952 1955 1957 1962 Év kh kh kh kh kh kh Szántó 5884 4851 4829 4470 4803 4889 Rét, kert 275 248 336 164 231 Szőlő 2 Legelő 1350 1342 1271 1471 1305 1133 Erdő 88 69 113 83 86 91 Nádas 340 Terméketlen 183 429 465 455 477 Összesen 7322 6722 7230 6825 6813 6821 A szántó jelentős és az idők folyamán megközelítően azonos kiterjedése mutatja a mezőgazdasági ágak közül a földművelés elsődleges szerepét, a művelés alá vonható területek 2. és 3. helyén álló legelő és rét pedig az állattenyésztés lehetőségeit, mely a felszabadulás után az alábbiak szerint alakult:

81 Év 1949 1951 1953 1956 1958 1960 1962 Szarvasmarha 350 545 584 548 463 417 711 Ló 58 99 124 101 143 105 101 Sertés 319 733 715 919 1225 941 1180 Juh 38 165 72 294 359 651 2720 A mezőgazdasági munkát 1949-től kezdve a gépállomás is segítette, melynek az alakulás évében 4,1950-ben már 78 dolgozója volt.

82

1953-ban 21,1954-ben 26 traktorral rendelkezett. Ugyanezen években 27 cséplőgép és előbb 1, majd 2 kombájn gyarapította az állományt.

83 8. A község II. világháború előtti ipari és kereskedelmi életére vonatkozó forrásaink száma meglehetősen kevés, ennek elsőrendű oka, hogy a puszta területén csak az uradalmi gazdálkodáshoz alapvetően szükséges iparosok (kovács, kerékgyártó stb.) éltek, a kereskedelmet pedig a XVIII. század elejétől kezdve - 1737/38-ban említik először - mindössze egyetlen kocsmáros képviselte.

84 A két világháború között egy szatócs volt az egyetlen itt élő kereskedő, a puszta lakosai a szükséges terményeket a szomszédos Újszász piacán szerezték be, illetve ott értékesítették feleslegüket.

85 A felszabadulás után az alábbi iparosok működtek a településen:

86 1949 1955 1960 Kovács 2 1 Lakatos 1 Kőműves 2 Bognár Szíjgyártó Borbély Cipész és csizmadia 2 1 1 1 2 2 1 1 Szabó 3 1 Kerékgyártó Hentes 1 1 Asztalos 1 1 Összesen: 10 11