Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

SZÁSZBEREK 201 Év termelőszövetkezet terület (kh) tagok száma 1956 Béke Kossuth 1957 Béke Kossuth 1958 Béke Mező Imre Szebb Élet 1959 Béke 1960 Béke 1961 Béke 1962 Béke 552 45 206 30 457 48 207 22 1559 141 236 53 278 37 3329 204 3220 237 3229 244 3186 234 A kereső lakosság foglalkozás szerinti megoszlása:

73 Keresők 1949 1960 Mezőgazdaság Ipar Kereskedelem 367 17 4 343 50 9 Közlekedés 18 29 Közszolgálati és szabadfoglalkozású Véderő Napszámos Házi cseléd Egyéb 26 51 Összesen 432 482 A dolgozók 71,1%-a 1960-ban is a hagyományos területen, a mezőgazdaságban kereste kenyerét, a többi gazdasági ágból való részesedése nem volt számottevő. 7. Az Orczy család fejlett uradalmi gazdálkodását a Kohnerek még magasabb szintre emelték, s századunk elején már jelentős állattenyésztő gazdaságot hoztak létre. A híressé vált állattartásból is kitűnt a borzderes és szimentáli szarvasmarhák, a hidegvérű lovak és a magyar mangalica tenyésztése.

74 A Kohner család szászberki uradalmán a II. világháború előtt már 17 km hosszú gazdasági kisvasút is működött.

75 1946 februárjában Felsőszászberken 282, Alsószászberken 90 taggal külön FMSZ alakult,

76 1949-ben az előbbi 62 kh szántóval és 179 kh legelővel, az utóbbi 230 kh legelővel rendelkezett.

77

1949-ben a pusztán két tejbegyűjtő állomás, két daráló és 2 gabonaraktár volt.

78 Ugyanebben az évben megalakult az első termelőszövetkezet, de ezenkívül az Állami Gazdaság NV is folytatott táblás gazdálkodást 202 kh saját és 54 kh haszonbérelt területen. 1949-ben a földművelés fő terményeiként búzát 2525 kh, kukoricát 1400 kh területen termeltek. A Zagyva közelsége biztosította a 48 kh kiterjedésű bolgárkertészet és 38 kh rizsföld vízzel való ellátását is.

79 Szászberek területének művelési ágak szerinti megoszlása a következőképpen alakult:

80