Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

Szászberek 1. Szászberek község Szolnok megye északnyugati részén, a Zagyva bal partján terül el. Tengerszint feletti magassága 89-90 méter. Természetes élő vizei a Zagyva, a Kender- és a Szászberek-ér, de határát átszeli a Háromházi- és a Szászberki-csatorna is.

1 Talaja legnagyobbrészt réti és elsztyeppesedő réti szolonyec.

2 Lakóházainak száma 1960-ban 299, lakásainak száma 308. Lakosságát ugyanebben az évben 1175 fő alkotja, határterületének nagysága 6811 kh, népsűrűsége 30,0.

3 2. 1438: Zazberegh,

4 1458: Zazberek,

5 1489: Zazberek,

6 1554: Zazberek,

7 1635: Szász Berke,* 1712: Száz Berek,

9 1799: Szászberek,

1

« 1808: Szászberek aliis Százberek,

11 1868: Szászberek.

12 A községnév előtagja a) Szász - népnévből ered - vö. a faluval határos Újszász - megőrizve így egy esetleges középkori német nyelvterületre történt betelepülés emlékét; b) - berek utótag jelentése pedig vízparti bokros, cserjés hely, kisebb erdő, valamint tájnyelvi értelemben lehet a nádas, bozótos, vizenyős lapály, vízjárta rét megfelelője is.

13 A község mai nevét az 5237-2-15/1950. sz. belügyminiszteri rendelet állapította meg.

14 3. A községben régészeti ásatást nem végeztek, de területe a régmúlt időktől kezdve lakott lehetett, mert határában egy rézkori, a badeni kultúrából származó idol töredéke került elő.

15 Mérnökileg szabályosan tervezett, derékszögű utcahálózatú falu. Épületei háromosztatú, tornácos, gyakran üvegezett zárt verandával bővített házak. Községgé alakulását követően (1950-es évek) megjelentek és uralkodóvá váltak a négyzetes alaprajzú, sátortetős lakóépületek. Népességének legnagyobb része katolikus vallású cseléd volt. Lakossága jobbára ezek utódjaiból és a környező községek ide betelepülő - főleg a felszabadulás után a puszta határából földet kapó - családjaiból tevődik össze. A felszabadulás előtt a cselédek között elkülönült a kukások (dohányosok) rétege, mert az uradalom egyik fő tevékenységi ága a dohánytermesztés volt. A legnagyobb társasmunkának a dohánysimítás, dohányfűzés számított, melyben részt vettek az idegenből jött, szegődtetett alkalmazottak is. Ebben a közegben elevenen éltek a babonás (boszorkány, táltos) történetek, a históriás énekek és a népdalok. Vegyes eredetű lakosságának sajátos, jellegzetes viselete nem volt. A vendégmunkások alkalmazása miatt állandóan cserélődő cselédség körében határozott arculatú ünnepi szokások és más hagyományok nem alakultak ki.

16 4. Népesedési vonatkozású adatok:

17 Ev 1548 1552 1555/56 1571 1583 1621 10 családfő 7 porta 8 ház 20 ház 18 adózó 4 adózó 1635 1647 1675 1686 1/4 porta 1/2 porta 1/2 porta 1/2 porta Ev 1787 1809 1851 1869 1880 1890 23 45 136 970 869 1115 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1211 1121 1014 1240 1134 1377 1175