Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

SZAJOL 173 tulajdonosok által kezelt szódavízgyárát említik.

115

1950-ben haltenyésztő állomást létesítenek Szajolban. 1955-ben kezdi meg működését a ládagyár, 1960-ban pedig TITÁSZ anyagraktár épül.

116 Az iparosok aránya a lélekszám növekedésével sem változott, mert a bejáró lakosság a városban, vagy más településen megszerezhette a szükséges javakat, a néhány mezőgazdaságot közvetlenül kiszolgáló mester pedig elegendő volt a község számára. 1879-ben a kereskedő mindössze egyetlen szatócs, 1925-ben öt szatócsüzlete van a településnek. Pénteki napokon állatfelhajtás nélkül hetipiacot tartanak, de inkább Szolnokra és Törökszentmiklósra járnak be piacra árulni és venni. Az említetteken kívül a Hangya Szövetkezet működött még a községben.

117 9. A török hódoltság után önálló plébániája megszűnik, és 1723-tól a tiszapüspöki egyház filiája. 1744-ben temploma épül, majd 1833-ban ehelyett is másikat emelnek. Az egész falu katolikus. Valószínűnek látszik, hogy az egységes nemesi közösség tudta kizárni az idegen vallásúakat a községből. 1837-ben 736 római katolikus lakja, s egyéb felekezethez tartozót nem említenek. 1891-ben az 1184 római katolikuson kívül 23 református és 29 izraelita vallású lakost is összeírnak. 1941-ben a 2739 római katolikus mellett 165 reformátust és 23 izraelitát említenek.

118 1886-ban önálló egyházzá vált.

119 1767-ben említi meg egy jegyzőkönyv, hogy az iskolamesternek nemrég épült a háza, s ez egy szobából, kamrából állt, az oktatás az iskolamester lakásán folyt.

120 1831-ben az egyházlátogatást végző érsek javaslatára tizenkét helybeli közbirtokos és a nemesi község hadnagya arra kötelezték magukat, hogy ezután évenként 16 forint állandó fizetést biztosítanak a kántortanítónak a gyermekek tanításáért és további 2 forintot adnak azért, hogy „a legszegényebb nemes szülők gyermekei részére oskola könyvek szereztessenek". Eddig ugyanis az volt a szokás, hogy egy-egy gyermek tanításáért a szülők évente 1 forintot fizettek a tanítónak. De a szegényebbek ezt sem bírták megadni, inkább kivették gyermeküket az iskolából.

121 1852-ben 1 osztályú, osztatlan iskolájában 1 tanító 50 tanulót tanít, ebből 23 fiú, 27 leány.

122 1862-ben Fejér István szajoli és egyben recski birtokos 300 forintos iskolai alapítványt tett, mivel köztudomás szerint „a szajoli kántortanítói állomás egyike a mostábban ellátottaknak".

123 1879-ig nem változik a kép, csak a tankötelesek száma növekedett meg jelentősen: 1 tanító 1 tanteremben 166 beíratott és iskolába járó gyermeket tanít.

124 1894-től külön fiú- és leányiskola van és két tanítót foglalkoztat.

125 1925-ben négytantermes római katolikus felekezeti iskola van a községben 5 tanerővel. Kívüle egy óvoda 1 óvónővel.

126 Jelentős változást csak a nyolcosztályos általános iskola és az államosítás hozott. 1960-ban általános iskolájában 15 osztály volt, 25 pedagógus 528 tanulót oktatott.

127 Az iskolai végzettség megoszlása az utolsó 20 esztendőben a következő:

128 Fv 6. életévüket betöltött Analfalakosok béta száma Általános iskola Középiskola osztályát végezte ^«P zeit * 1-5 osztályát végezte 6-7 8 1-3 1941 1960 2532 3001 375 105 497 3 801 1177 728 1079 97 483 3 62 24 76 7 16 1891-1951 között 14 Belügyminisztérium által engedélyezett egylet, kör és egyesület működött a községben. Az első ilyen alakulat, a Katolikus Olvasókör 1900-ban jött létre. Érdekes, hogy kisszámú iparosság ellenére 1929-ben Iparoskör is létesül. Fontos volt az 1928-ban megalakult Vasutasok Köre.

129 E körök fogták össze a felnőtt