Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

174 SZAJOL lakosságot, míg a Katolikus Legényegylet a falu ifjúságát tömörítette. A körökben rendeztek bálokat, színielőadásokat, gazdasági tanfolyamokat. A községben három könyvtár működött: egy Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által fenntartott, egy egyesületi és egy iskolai könyvtár.

130 1960-ban a Művelődési Ház befogadóképessége 400 fő, mozija keskenyfilmes, és 237 néző számára ad helyet, heti 6 előadást tartva. 1 közművelődési könyvtárában 857 kötet könyv van. A rádió-előfizetők száma 614, a tv-előfizetőké 13.

131 1945-1948 között a MADISZ és az MNDSZ műkedvelő előadásai, szüreti felvonulásai, ünnepségei jelentettek kulturális eseményt. 1952-től 1960-ig szakkörök, csoportok nem működtek a művelődési házban, a termelőszövetkezet hozott létre egy klubot 1958-ban. Ugyanakkor a könyvtárat - amelyet korábban magtárrá alakítottak át - másutt helyezik el, 1958-tól kikerül ideiglenes helyéről, az iskolából. 1958 után indulnak meg a rendszeres TIT-előadások is.

]32 10. A községben évszázadokon át a Tisza vizét itták, majd az ármentesítés után a Holt-Tisza-ágból, illetve ásott kutakból nyertek vizet. Előfordult, hogy a rossz ivóvíz fogyasztása tragikus következménnyel járt. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja a belügyminiszternek 1894. március 30-án jelentést tesz arról, hogy a legutóbbi évben kolera támadta meg Szajolt, ahol az aránylag csekély népességhez képest sokan estek áldozatul a betegségnek (66 megbetegedés, 31 halálozás). A főispán szerint a járvány fellépése kétségkívül a község melletti holt Tisza-ág vizének fogyasztásával volt kapcsolatban. Mivel a község anyagi helyzete nem tette lehetővé artézi kutak létesítését, a főispán állami támogatást kért a 4-5000 forintnyi költségek fedezésére.

133 Az első artézi kút azonban csak 1925-ben készült el. Korábban volt még egy artézi kút a MÁV tulajdonában a községtől 2 km-re, s onnan hordtak ivóvizet.

134 1958-ban már jó a község ivóvíz-ellátottsága: 13 kút adja a vizet, ebből 9 a bel-, 4 a külterületen van. Közülük 5 közkút, 8 közületi kút.

135 Egészségügyi helyzetéről keveset tudunk. Az 1831. évi kolerajárvány július 5-én ütötte fel fejét a községben. Viszonylag kevesen, 27-en betegedtek meg, közülük tízen gyógyultak fel.

136 A közegészségügyi ellátás nehézségeiről tanúskodik Jász-NagykunSzolnok vármegye alispánja, javasolja a belügyminiszternek, hogy Szajol és Püspöki községek orvosi teendőinek ellátására a Szolnokon lakó 10 magánorvos valamelyikével kellene egyezséget kötni.

137 1914-ben 1 szülésznője 1 (Tiszapüspökivel közös) orvosa van a községnek.

138 1925-ben mindössze egy bábája képviseli az egészségügyet. Magánorvos nem lakik a faluban, körorvosa pedig a 6 km-re lévő Tiszapüspökiben van. A legközelebbi gyógyszertár Törökszentmiklóson, illetve Szolnokon van, ez utóbbi kórházi központja is.

139 1960-ban 1 orvosa, 1 védőnője és 1 házibetegápolója van a községnek.

140 Szajolba az 1928. november 24-én átadott Salgótarján-Szolnok közötti villamos távvezeték juttatta el a villanyáramot.

141 A belterületi utak hossza 20 km, ebből 1960-ban 4 km, az ugyancsak 20 km hosszú járdából 11 km a kiépített rész. A vízvezeték-hálózat hossza 2 km, a fedett csatornáké 3 km, s 2 lakás van vízvezetékkel ellátva. 102 közvilágítási lámpát helyeztek a faluban el, s a gondozott park felülete 5755 m

2

.

142 Soós Imre - Szabó István