Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
172 SZAJOL bot, s így határa nyugaton a szolnoki „Ácsi-Tisza" holtágáig terjedt. 108 A gazdálkodás struktúráján azonban ez nem változtatott. Az állatállomány mindig alacsony és jelentéktelen száma a legelőhiánnyal magyarázható. 1895 és 1960 között így alakult az állatállomány: 109 Év 1895 1911 1935 1942 1952 1957 1960 Év db db db db db db db Szarvasmarha 237 327 823 603 548 522 444 Ló 169 235 327 331 278 294 136 Juh 5 10 1799 1010 40 788 940 Sertés 342 432 3619 2531 1572 2526 1750 Az állattartás szerepének megnövekedése már Pete-sziget Száj ólhoz csatolásakor megmutatkozik, de igazi változás szerkezetileg csak Tenyőpuszta megszerzése után következett be. Az addig egyáltalán nem számottevő juhtartás jelentőssé válik, a csak saját szükségletre hizlalt disznók száma a csatolt tanyák miatt megemelkedik, a szarvasmarha és ló száma is nő, de aránya nem változik. 1944-ben a község határában 1320 kh-on termeltek búzát, az árpa vetésterülete 361 kh, a rozsé 4 kh, a kukoricáé 911 kh, a burgonyáé 170 kh. A búza 7 q-t termett holdanként, az árpa 7, a rozs 6, a burgonya pedig 16 mázsát. A kukorica termésátlagáról nincs adat. 110 1951 és 1960 között, bár a gazdálkodás irányított volt, mégis a szajoli és tenyői határon kialakult termelési hagyományokat tükrözte. Ebben az évtizedben a legjelentősebb vetésterülete az őszi búzának van (36,2%), a tavaszi búza jelentéktelen (1,1%). A kalászosok között még az árpa figyelemre méltó, az őszi és tavaszi árpa együttes vetésterülete meghaladja a 10%-ot. A kalászosok után jelentőségében a kukorica következik (26,2%), s meg kell még említenünk, hogy nyilván régi termelési hagyományként a vizes területen 137 kh-on (3,7%) kölest is vetettek. A többi termesztett növény, köztük még a zöldtakarmány is, jelentéktelen arányú. 111 8. 1828-ban mindössze egyetlen iparost említenek Szajolban. 112 A későbbiek során az iparosok száma a következőképpen alakult a községben. 113 Év 1879 1925 1934 1945 1950 1960 Asztalos 1 3 2 3 1 Hentes, mészáros 1 2 4 3 2 Kovács 2 2 2 4 3 1 Molnár 3 Cipész Ács 2 3 6 4 5 Kőműves 1 1 Kerékgyártó Pék 2 Géplakatos Borbély (fodrász) Bognár Szabó 2 1 1 2 1 1 2 2 4 Bádogos 1 Összesen: 7 15 17 22 12 13 1910-ben 4 kovács, 4 cipész, csizmadia, 2 hentes és mészáros, 1 kőműves, 2 ács dolgozott Szajolban. A malomiparban 2 főt, a vendéglátóiparban 7 főt, egyéb iparágakban pedig 3 főt foglalkoztattak. 114 1925-ben gyára, ipartelepe nem volt, csupán két kisebb,
