Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

154 RÁKÓCZIÚJFALU termelőszövetkezet terület (kh) tagok száma 1952 Dózsa Új Élet 1953 Új Élet 1955 Zöld Mező 1957 Harcos Új Élet 1961 Új Élet 97 nincs adat 583 nincs adat 626 81 215 31 164 14 690 62 2841 278 Az 1957. december 31-én zárt adatok szerint a község 4073 kh-as határából 55%, azaz 2236 kh volt egyénileg gazdálkodók kezén. Ebből 72 kh (1,8%) a 0-5 kh birtoknagysággal rendelkezők tulajdona. 1094 kh (26,9%) az 1-5 holdasok kezén van. 949 kh (23,3%) az 5-10 kh-al rendelkezőké, míg 121 kh (3%) a 10-15 kh-as parasztoké a faluban. Látható, hogy a nagybirtokokat úgy osztották fel, hogy a 15 kh-at senki birtoka ne haladja meg, ezen belül pedig érvényesítették a családnagyság után kiosztott földek arányának elvét.

65 Szövetkezeti tulajdonban van 1957. december 31-én 1378 kh, a község összterületének 33,8%-a. 344 kh-at (2,6%) az állami gazdaság birtokol, míg 10 kh (0,2%) tartalék terület, de ezt egyéni gazdák használták.

66 Ha csak a szántóterületet nézzük, s nem a község egész határát, akkor 1957-ben az alábbi adatokat kapjuk: az állami gazdaságok 59, a termelőszövetkezetek 804, a háztáji gazdaságok 64, az egyéni gazdaságok 2223 kh-at foglalnak el. Tehát a magánszektorhoz tartozik a szántóföldek 70%-a.

67 1960-ra ez az arány megfordul. Ekkor a szövetkezetek kezén 3469 kh (86%) van, s ebből szántó 2951 kh (mintegy 95%).

68 A község foglalkozási megoszlása 1930-ban és 1960-ban:

69 Keresők 1930 1960 Mezőgazdaság Ipar 568 40* 400 300 Kereskedelem 19 Közlekedés 16 Közszolgálati és szabadfoglalkozású Véderő Napszámos Házi cseléd Egyéb 66 Összesen * ipar és kereskedelem együtt 608 801 A kereső lakosság fele dolgozik tehát 1960-ban a mezőgazdaságban, míg a másik fele iparban és a helyi szolgáltatásban, egyéb községi hivatalokban és munkahelyeken. Az iparban dolgozók nagyobb része Martfűre és Szolnokra jár be. 7. A község földművelése 1945 után, a földosztással kezdett paraszti arculatot ölteni. Addig a nagy táblás, uradalmi gazdálkodás jellemezte. Határában mindig a szántó volt meghatározó. Viszonylag kicsi a legelő, rét és kert, szőlő pedig egyáltalán nincsen. Az egyéni gazdaságokban 1951-1960 között a legnagyobb területet az őszi búza foglalta el, az összes szántók 35,9%-át. A tavaszi búza átlagosan 2,1%-ot képviselt. Jelentős volt ezekben az években az árpa vetésterülete is (őszi 3%, tavaszi 4,1%). Megje-