Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

RÁKÓCZIFALVA 137 rapodott, létét Szolnok közelsége határozta'meg. 1926-ban bevezették a községbe a villanyt, artézi kutat fúrattak, utakat köveztek és autóbuszjáratot indítottak Szolnok és Rákóczifalva között.

53 1944. augusztus 20-án nagy légitámadás érte Rákóczifalvát. A repeszbombáktól a község lakosaiból sokan meghaltak és még többen megsebesültek. A község 1944. október 23-án szabadult fel súlyos harcok után.

54 1944. október vége felé a község még német megszállás alatt volt. A határban 13 súlyosan sebesült, csapatuktól elszakadt szovjet katona kereste alakulatát. Prónai Sándorné, akkori nevén özvegy Farkas Andrásné egy földbevájt bunkerben rejtegette a katonákat és ellátta őket gyógyszerrel, élelemmel, cigarettával. A megmentett sebesülteket a község felszabadulása után a szovjet csapatok vették gondozásba.

55 A hadműveletek következtében a község lakossága az 1944 januári 5653 főről ugyanezen év decemberére 4200 főre csökkent.

56 Szakali József volt a megalakuló MKP rákóczifalvi szervezetének titkára, a helyi földosztó bizottság elnöke. Egy 1945. március 20-i jelentés szerint a jelentés időpontjáig az MKP és az FKgP helyi szervezete alakult meg.

57 Az 1945. évi választásokon a Nemzeti Parasztpárt Rákóczifalván 251 szavazatot kapott, a Polgári Demokrata Párt 37-et, a Magyar Kommunista Párt 1149-et, a Kisgazdapárt 1512-t, míg a Szociáldemokrata Pártra 115-en adták szavazatukat.

58 1945. május 22-ig már 664 ember jutott földhöz a földosztás során a községben. 1948. március 31-ig a földhözjuttatott 687 személy 4211 kh földet kapott. 1949. december 22-én alakult meg Rákóczifalván a Béke termelőszövetkezeti csoport, amely a Megyei Földhivatal 1949/50-es jelentése szerint 89,5 kh földterületen 18 fővel gazdálkodott.

59 A tanács 1950. október 26-án alakult meg, a tanácstagok száma ekkor 81 fő volt, a póttagoké 41 fő. A tanácsi apparátus létszáma ugyanekkor 12 fő, a tanácselnök Budai István.

60 A tanácstagok közül 7 volt ipari munkás, 51 szegényparaszt, 10 középparaszt, 2 kisiparos illetve kiskereskedő, 11 pedig értelmiségi.

61 6. Az 1883-ban létrehozott község, éppen a parcellázások miatt viszonylag legegészségesebb birtokmegoszlású településeink közé számítható a megalakulást követő két-három évtizedben. Ekkor ugyanis az új falu még - úgymond - saját magára az osztott területre korlátozódott. Alsóvarsány puszta jó részét, ahol nagybirtok volt, a megye megalakulásakor Vezsenyhez csatolták, s ugyanígy Felsővarsány egy részét is, illetve birtokjogilag is a szolnoki Gorove család tulajdonaként Szolnok határához számították. A vezsenyi Felsővarsányt 1897-ben Alsóvarsányt 1906-ban alispáni határozattal csatolták Rákóczifalvához.

62 Természetesen a birtokmegoszlás a hozzácsatolt területekkel változik, s majd 1910 után, midőn teljesen kialakul Rákóczifalva területe más községekhez hasonlóan - hátrányossá is válik. 1910 és 1949 között a birtokmegoszlás így alakult:

63 1910 1935 1949 birtok birtokosok birtok birtokok területe birtok birtokosok nagysága szama nagysága szama területe nagysága szama 0-10 kh 193 0-1 kh 548 172 kh 0-1 kh 87 1-5 kh 653 1573 kh 1-5 kh 656 5-50 kh 227 2271 kh 5-10 kh 449 10-100 kh 46 50-100 kh 3 215 kh 10-25 kh 25-től kh 101 8 100 kh felett 239 100-500 kh 500-1000 kh 1000-3000 kh 3000 kh felett 2 3 735 kh 4446 kh Összesen: 478 1436 9412 kh 1301