Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

138 RÁKÓCZIFALVA 1930-ban a népszámláláskor Rákóczifalván az 1 kh alatti kereső népesség száma 138, az 1-5 kh közöttieké 515, 5-10 kh-as kategóriában 194, a 10-20 kh közötti kereső birtokosoké pedig 97 volt. Összeírtak még 20-100 kh közötti keresőt 26-ot, 100 kh-on felülit pedig kettőt. A 100 kh alatti birtokkal rendelkező keresők száma összesen 970 volt, s ez a község területén élők 54,5%-át tette ki. A maradék lakosság között 4 gazdasági tisztviselőt, 15 egyéb őstermelőt, 810 egyéb mezőgazdasági foglalkozásút tartanak számon. S 130 a gazdasági cselédek, 661 a munkások, napszámosok száma.

64 Ez azt jelenti, hogy ha a kereső és eltartott népességet vesszük figyelembe, s leszámítjuk a gyakorlatilag 1 kh alatti birtokosokat a földdel rendelkezők közül, a főbb társadalmi kategóriák aránya 1930-ban a következő: 5-100 kh-as tulajdonnal rendelkezik a népesség 45%-a, 1 kh alatti birtokkal rendelkezik a lakosság 10,6%-a, gazdasági cseléd 9%, míg 32% gazdasági munkás és napszámos. E két utóbbi kategória 1941-re arányaiban megnövekedett. Gazdasági cseléd a lakosság 12%-a, gazdasági munkás és napszámos 41%. A községben 1935-ig 1719 kh-at, illetve 87 kh házhelyet osztottak ki.

65 1910 és 1960 között a kereső lakosság foglalkozási megoszlása a következő volt:

66 Keresők 1910 1949 1960 Mezőgazdaság 1200 2063 816 Ipar 145 415 844 Kereskedelem 27 34 150 Közlekedés 13 32 130 Közszolgálati és szabadfoglalkozású 26 64 Véderő 2 Napszámos 29 Házi cseléd 38 Egyéb 24 90 345 Összesen 1504 2698 2285 1910-ben a lakosságnak 80%-a él mezőgazdaságból, ez a szám 1949-ben még mindig 76%, 1960-ban már csak 36%. Ezalatt az idő alatt az iparban dolgozók aránva 9,6%ról 37%-ra emelkedik. Rákóczifalva lakossága tehát egy évtized alatt teljesen foglalkozást változtatott, többségében a fejlődő szolnoki ipar munkásává vált. A kereskedelemben és közlekedésben foglalkoztatott, mintegy 12% is többnyire Szolnokhoz vagy a Szolnokra irányuló közlekedéshez kötődik. Martfű cipőgyárának dinamikusabb fejlődése is a rákóczifalvi kétlaki munkások számát növelte. 1948. március 31-ig Rákóczifalván 4211 kh ingatlant osztottak ki 687 személy között. A termelőszövetkezetek a helyben maradt paraszti társadalom modern átalakítóivá váltak.

67 1957-ben a község földterületéből 4159 kh, a földterületek 68,5%-a volt az egyéni gazdák tulajdonában, 778 kh-at, azaz 12,8%-ot a szövetkezeti, 905 kh-at, azaz 14,9%-ot az állami gazdaságok területe foglalt el. A 82 kh-as tartalék területet is egyéni gazdák hasznosították.

68 Rákóczifalván 1949. december 22-én alakult meg a Béke Termelőszövetkezeti csoport, amely a Megyei Földhivatal 1949/50-es jelentése szerint 89,5 kh földterületen 18 fővel gazdálkodott. Ezt követően a községben a termelőszövetkezetek taglétszáma és földterülete a vizsgált időszakokban a következőképpen alakult:

69