Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

Pusztamonostor 1. Szolnok megye északnyugati részén jórészt a Jászság, illetve Pest megye által közrezárt település. Határa csaknem teljesen sík, jórészt még az Ős-Zagyva töltötte fel. Talaja főként barna erdei, illetve réti öntéstalaj, kisebb részben pedig homok. Élő vize nincs.

1 1960-ban lakóinak száma: 1935, népsűrűsége 78,6, határterületeinek nagysága 4279 kh, lakóépületeinek száma 523.

2 2. 1331: Poopmonustura, 1334: Popmunustura,

3 1387: Petermonostora,

4 1474: Papmonosthora,

5 1799: Monostor,

6 1828: Monostor,

7 1852: Puszta Monostor,

8 1879: Monostor,

9 1895: Puszta-Monostor,

10 1910: Pusztamonostor.

11 Kéttagú szóösszetétel. a) Puszta-: szláv eredetű szó, melynek eredeti „üres, kopár, műveletlen" jelentése mellett a magyar nyelvben számos - olykor csak árnyalati eltéréseket mutató - mellékjelentése is kialakult, s a folyamatosan bekövetkezett jelentésváltozások eredményeként egy idő után főnéviesült alakja a fenti jegyekkel bíró területek megnevezésére is szolgált. Mint előtag a település egykori pusztulására, illetve puszta jellegére utal.

12 b) -monostor: görög eredetű, de a latin nyelvbe igen korán átkerült szó. Eredeti jelentése „hely a magányos élethez". Mivel beépült a keresztény vallás fogalomrendszerébe, napjainkban a legtöbb európai nyelvben megtalálható. A középkor folyamán a különböző szerzetesrendek központi alapítású kolostorainak megnevezésére szolgált.

13 A XIV. századi névalakok Péter előtagja egyes feltételezések szerint a monostoralapító személyét jelöli.

14 3. A község területén eddig jelentősebb régészeti feltárás nem folyt, a terepbejárások során azonban neolitikus, kelta, szarmata, valamint XII-XIII. századi kerámiatöredékek kerültek elő.

15 1895-ben útépítés közben az időszámításunk utáni első évszázadokból származó - feltehetően szarmata eredetű - tárgyakra (csatok, ruhakapcsok stb.) bukkantak. A leletet a Nemzeti Múzeumba szállították.

16 Hild Viktor éremtani feljegyzései szerint a község határából több római császárkori pénz is előkerült.

17 A helyi leletek közül említést érdemel még egy avar korból származó fülbevaló.

18 A főbb régészeti lelőhelyek: Harasztos halom, Ficsorhalmi dűlő, Szele Flóri puszta, Pulykapart.

19