Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

BEVEZETŐ 9 közötti politikai erőviszonyokat is megvilágító választási eredmények alakulásának közlése, az 1945. és 1947. évi választások anyaga. Az 1947. évi választási eredményeknél azonban számadatokat csak a városok esetében tudtunk megadni, mivel a községeknél csupán a pártok választáson elért sorrendjét tették közzé (Ungor Tibor: A felemelkedés útján 1944-1970. Dokumentumok Szolnok megye negyedszázados történetéből. Szolnok, 1971.). Jobban hasznosítottuk e kötetben Sipos Orbán alispán jelentését az 1879. évről, s az SZML-ben őrzött úgynevezett községi adatlapokat (SZML Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 47 községének adattára. Alisp. ir. 1123/1926.), valamint az 1950-ben létrejött tanácsok első ülésének jegyzőkönyveit. A tanyaközpontokból alakult új községek történetének fontos forrásai az 1939. évi felmérések, miként a községgé szervezést megelőző adatfelvételek is. A KSH törzskönyveiből az eddiginél részletezőbb számsorokat használtunk fel az 1950-es évek adatainak gazdagításához. Egy kis falu életében a villany bevezetése, a közvilágítás létrejötte, egy bolt, egy szakasz járda lerakása alapvetően fontos volt, s jól jelzi az életkörülmények változását is. A községek demográfiai állapotának bemutatásakor szükségessé vált, hogy a külterületi lakosságról is több metszetet közöljünk, s a ma már csupán múltnak tekinthető adatokat változásukban is bemutassuk az 1910., az 1949. és az 1960. évi népszámlálások adatai alapján. (Az 1910. évi népszámlálás. I. A népesség főbb adatai. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 42. k. Bp. 1912.; 1949. évi népszámlálás. 9. Demográfiai eredmények. Bp. 1950.; 1960. évi népszámlálás. 3. Szolnok megye személyi és családi adatai. Bp. 1962.) Következetesen ismertetjük a társadalomról szóló 6. pontban az 1935. évi mezőgazdasági OMGE-statisztika alapján a Nagyatádi-féle földreform, illetve az ezt követő parcellázások összevont eredményeit is. Ezt levéltári források alapján kiegészítettük az 1945-ös földosztás és Somlyai Magda említett munkájának adataival, valamint az 1949-es népszámlálásban közzétett adatokkal. A szerkesztőbizottság a kutatóktól szerzett információk figyelembevételével fontosnak ítélte, hogy a XX. század fordulóját és az első világháború előtti képet bizonyos tekintetben differenciáltabbá tegye. Ezért az 1910. évi népszámlálás alapján az iparban foglalkoztatottakra vonatkozó adatokat is közreadta (eddig a foglalkozási adatok csak összevontan szerepeltek), s a későbbiekre vonatkozóan pedig a húszas, harmincas években megjelent Szolnok megyei útmutatók és címtárak felhasználásával, továbbá az 1944-45. évi felmérések adatainak közzétételével a kisiparra vonatkozó ismeretanyagot is szélesítette. A gyakorlat azt mutatta, hogy közvetlenül a felszabadulás utáni időkről és a koalíciós évekről is részletesebb adatok ismertetése szükséges, s még a tanácsok, testületek összetételét név szerint közlő részekre is szükség van (Nemzeti Bizottságok, az MKP helyi szervezetének első tagjai, az 1950-ben alakult tanácsok vezetői, illetve a tagok száma, összetétele). Más esetekben is igényelt és fontos a nevek szerepeltetése legújabb kori eseményeknél (pl. termelőszövetkezeteket alakítók vagy ezek első vezetői, FMSZ, nagyobb üzem vezető testülete stb.). Az 1944/45. évi gazdasági helyzet felvázolása legalább néhány adattal szintén elengedhetetlen volt. Az alispáni jelentések alapján a működő ipari üzemekről és pénzintézetekről, az állatállomány összetételéről, az egészségügyi ellátottságról közölhettünk ismereteket, jelezve azt a szintet, ahonnan az élet indult. E korszak differenciáltabb megjelenítését az is lehetővé tette, hogy időközben az SZML vonatkozó anyagát rendezték, s megindultak a kutatások a levéltár munkatársai és más kutatók részéről ebben az eddig nehezen kezelhető anyagban. Úgy érezzük, hogy a XIX. század első fele, a XX. század eleje és az 1945-1960 közötti időszak képe