Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

ABÁDSZALÓK 81 brutálisan bánó Lábl Gyula igazgatót elmozdítják helyéről és maguk veszik birtokba az Abádszalóki Gőzfűrész és Gőzmalom RT-t.

93 A Tanácsköztársaság leverése után Vince Józsefet Fegyvernekre hurcolják a románok. A Héjjas-különítmény pedig a direktórium tagjait viszi el és Kovács Lajos 8 holdas paraszt, a direktórium tagja később belehal sebeibe.

94 A II. világháborúban Tiszafüred-Abádszalók-Tiszabő fontos arcvonal volt. 1944. október 11-én szabadul fel, de környéke még továbbra is hadműveletek kiindulópontja maradt. Tiszaderzs és Abádszalók között november 7-én éjjel keltek át a Tiszán a szovjet alakulatok, s kezdték meg Sarud irányába a hadműveleteket.

95 A harcok a községben különösebb kárt nem tettek, de 27 ház megsérült.

96 1944. december 25-én alakult meg a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete.

97 1946-ban létrejött az FMSZ, mely igen jól működött, és 1947-ben már egy szövetkezeti konzervgyár létesítését tervezte. 1948 szeptemberében 12 taggal rizstermelő csoport alakult az FMSZ kebelén belül. 1949-ben az FMSZ nemcsak a beszerzésbe és értékesítésbe, hanem a mezőgazdasági termelés szervezésébe is egyre jobban bekapcsolódott, s egyben előkészítette a Lenin Tszcs 1949. szeptember 24-i megalakulását.

98 6. Társadalmi megosztottságára vonatkozóan egészen a XVIII. századig nincsenek konkrét adataink, csupán a kiemelkedő nemesi családok neveit ismerjük a nagyobb birtokos családokon kívül. Abád: XVIII.: Magyary, Jármy, Szeleczky, Besenyő, Károlyi, Koncz, Magyar, Mózsik, Nagy, Boros, Dobóczky, Dobos, Horváth, Izold, Karla, Parázsó, Póka alias Sáffár, Kovács, Molnár, Sebők, Szivák, Udvarhelyi, Veress; Szalók XVIII.: Aszalay, Budi, Baltik, Repeczky, Pap.

99 A XVIII. század végén a II. József-féle összeírás a következő társadalmi megosztottságot mutatja Abádon.

100 pap 1 nemes 65 tisztviselő polgár 2 polgár és paraszt örököse 44 paraszt 46 zsellér 169 egyéb 47 1-17 éves sarj. 235 együtt 609 nők 614 jogi népesség 1223 Tehát jelentős számú nemes élt itt. A jobbágyok meglehetősen szegények. A zsellérek száma majdnem négyszerese a telkes jobbágyokénak. Ez megyei viszonylatban is aránytalanul sok. Az abádi nemesek jó része ekkor birtokkal, jelentős jövedelemmel már nem rendelkezett, hiszen a határ jó részét nagyobb birtok foglalta el, s ott majorsági gazdálkodás folyt. A zsellérek jó része feltehetően majorsági zsellér volt. Szalókon ugyanekkor a következő képet mutatja az összeírás.

101 pap 2 nemes 43 tisztviselő _ polgár paraszt 35 polgár és paraszt örököse 43 zsellér 137 egyéb 29