Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

636 MEZŐTÚR nük 122 pedagógus 3310 gyermeket tanított. 26 gimnáziumi osztálytermében 58 tanerő 843 tanulóval foglalkozott. Már a múlt század 70-es éveiben meglévő óvodája a városi igényeknek megfelelően fejlődött, s 1960-ban 405 óvodást 19 óvónő látott el.

156 Az iskolázottság mértéke az utolsó 20 esztendőben így alakult:

157 Év 6. élet- anaífa- ír-olvas általános iskola középiskola főisévüket béta kólát betöltött osztályát végezte véglakosok zett száma 1-5 6-7 8 1-3 4. 1941 24978 1844 4264 10448 6675 987 195 399 166 1960 20 660 552 33 8 767 6525 3136 666 690 291 1867-1951 között összesen 92 különböző egyesület és kör működött a BM engedélyével. Közülük jelentősebb: Polgári Olvasókör (1867-1951), Hidszegi Olvasótársulat (1867-1950), Mezőtúri Szárazlaposi Olvasóegylet (1891-1949), Hékentúli Olvasókör (1896-1949), Felsőrészi Zsellér Olvasókör (1898-193 6-ig, amikor a Felsőrészi Polgári Olvasókör nevet vette fel és 1950-ig működött), Vasutas Kaszinó (1920-193 6-ig, akkor fuzionált a MÁV Sportegylettel és 1950-ig sportegyletként működött).

158 Majd minden társadalmi rétegnek és városrésznek külön egylete volt, s a külterületeken is szintén működtek hasonlóak. 1920-ban alakult meg a Szabadoktatási Bizottság, de működését csak 1921-ben kezdte meg, amikor is ipari és kereskedelmi, illetve közismereti tanfolyamokat szervezett. 1923-ban ezt váltotta fel az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság, amely belterületen a népművelés ekkor szokásos formáit alkalmazta (előadások, tanfolyamok, színielőadások a körökkel együttműködve). A külterületen a népművelési tevékenységet akadályozta a nagy kiterjedésű határ, amelynek megközelítése is nehéz volt a rossz útviszonyok miatt. Itt viszont az egészségesen és nagy számmal működő tanyasi iskolák (ekkor összesen 19) hálózata látta el a műveltség terjesztésének elemi feladatait, olyan sikerrel, hogy 1930-ban a megye települései közül Mesterszállás után itt volt a legkisebb az analfabéták számaránya: 7%. A különböző tanyai olvasókörök pedig a felnőtt lakosság öntevékeny kulturális rendezvényeit bonyolították le.

159 1878-1960 között Mezőtúron több újság is megjelent. így: a Mező-Tur (1878), Mezőtúr és Túrkeve (1922-1924), Mezőtúr és Vidéke (1884-1944), Mezőtúri Híradó I. (1893-1898), Mezőtúri Híradó II. (1959-1960), Mezőtúri Hírlap (1899-1917), Mezőtúri Újság (19197-1934).'

60 Jelentős volt könyvtárainak száma. 1943-ban 26 db-ot tartottak nyilván. Ebből 6 Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumi 2 Földművelésügyi Minisztériumi népkönyvtár, 12 egyesületek által, 1 a város által fenntartott és 5 iskolai könyvtár. A háború alatt valamennyi megsemmisült, csak gimnáziumi könyvtárának maradt meg csekély töredéke.

161

1945-ben a háború után 2 mozit jelentettek, amelyek túlélték károsodás nélkül a harcokat.

162 A mozit az 1909-ben létrejött helyi villanytelep árama táplálta, s már az 1920-as években mozija volt a városnak.

163 Az egyesületek keretén belül működő dalárdáknak jelentős szerepük volt Mezőtúr zenei életében. Az első 1873. május 10-én alakult Mezőtúri Dalárda néven. Ennek utóda a mai országos hírű városi énekkar. 1949-ben 4 szakszervezeti kórusról számoltak be a jelentések (Petőfi Vegyeskar 60 fő, Petőfi Férfi Dalkar 28 fő, Rákosi Énekkar 15 fő, Újvárosi Munkás Férfikar 40 fő).

164 Zeneoktatás már a múlt században is volt Mezőtúron. Rendszeres zeneoktatás folyt a református fiúgimnáziumban, majd a leánylíceumban is. De a zenetanárok magánórákat is adtak. Báthory Sándor 1937-ben magán-zeneiskolát szervezett, ez 1942-ig működött. Ezt követően újra csak magán-zenetanárok oktattak, az intézményes zeneoktatás 1959-ben a zeneiskolában kezdődött meg.