Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

MEZŐTÚR 637 Móricz Zsigmond vetette fel a múzeumalapítás gondolatát, amikor megismerkedett Badar Balázs fazekas mester munkáival. Többen is megpróbálkoztak múzeumi gyűjtemény létrehozásával, 1962-ben alakult meg Kozák Lajos vezetésével a Múzeum Barátok Köre. Ez vetette meg az alapját annak a gyűjteménynek, amely számára a város megvásárolta a műemlék zsinagógát kiállító helyiségül.

165 1960-ban a közművelődés tárgyi feltételeit bővítették ugyan, de a régi egyesületi épületeket továbbra is felhasználják kulturális objektumokként. A művelődési ház az Ipartestület épületében kapott otthont. Normálfilmes mozijának 675 fő, keskenyfilmes mozijának 204 fő a befogadóképessége. 11 közművelődési könyvtárában 12000 kötet volt, a rádió-előfizetők száma 5145, a tv előfizetőké 72.

!66 10. Mezőtúr éghajlata a Berettyó és Körös kiöntései ellenére is egészséges. Folyóvíztől távol lévén a lakosság ásott kutakat használt, de már a múlt században megindultak az artézi kútfúrások. Sőt 1899-ben 31 C°-os gázos vizet is találtak a mai Szabadság téren. A városháza előtt 1890-ben már közkút volt. 1958-ig 85 artézi kutat fúrtak, ebből 59 bel-, 26 külterületi, 19 köz-, 64 közületi- és 2 magánkút. A 28 C° feletti kútjainak száma 13. A strandfürdő kútját az Erzsébet ligetben 1959-ben fúrták, s ez jódos, 74 C°-os melegvizet ad. A vízellátás módja Mezőtúron kétféle: városi vízmű a városmagban és egyedi közkutas a peremrészeken.

167 A vízvezeték-hálózat hossza 1960-ban 13,4 km, fedett csatornahálózata pedig 3,7 km hosszú. Ekkor még csak 18 lakást kapcsoltak rá. Strandfürdője 1961-ben létesült, állandó befogadóképessége 227 fő, idényben 800 fő.

168 1879-ben 6 beteget befogadó kórházat és 28 főt befogadó menházat emeltettek, s önálló egészségügyi kört képezett 5 orvossal és 2 gyógyszertárral.

169 1906-ban 2 városi-, 6 községi- és 1 vasúti orvosa, 4 gyógyszerésze, 5 bábája és 2 menházi ápolója volt. Az orvosok közül hárman tisztiorvosi feladatokat is elláttak.

170 1930-ban járvány kórháza, tüdőbeteg-üdülője és szegényháza, illetve a Stefánia Egyesületnek két gyermekmenhelye volt.

171 1945 után az általános betegbiztosítás, rendszeres ellenőrzés és a város belterületének állandó tisztán tartása nagymértékben javította az egészségügyi állapotokat. Az 1950-es évek elején közkórházzá alakították a járványkórházat. 1955-ben 173 ággyal működött. Ugyanekkor fejlesztették tüdőbeteggondozó intézetté a tüdőbeteg-üdülőt. Itt 1955-ben 213 beteget gondoztak.

172 1960-ban 173 volt a kórházi ágyak száma, 29 orvos élt a városban, 6 védőnő és 7 házi betegápoló szolgálta a közegészség ügyét, 50-50 férőhelyes bölcsődéje és szociális otthona működött. Az 1920-as években megindult a városközpont rendezése. 1960-ban 901 közvilágítási lámpa szolgálta az éjszakai világítást, és 39000 négyzetmétert tett ki a gondozott park felülete. 88 km-nyi belterületi útja 21 km-en kövezett, 180 km-nyi gyalogjárójából pedig 114 km kiépített.

173 ár. Soós Imre-dr. Szabó László