Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

MEZŐTÚR 635 9. Mezőtúr kulturális életét századokon át meghatározta a lakosság református volta. Még a reformáció kezdetén tértek át és 1564-ből már első lelkipásztorát is ismerjük.

142 Lelkipásztorainak névsora és életrajza azt bizonyítja, hogy Mezőtúr szoros kapcsolatba került Debrecennel, lelkészei, tanítói, s később felsőfokú oktatási intézményeket végzett tisztviselői onnan kerültek ki.

143 E mellett jelentéktelen volt a római katolikus lakosság jelenléte, noha a török hódoltság alatt is végig fennált a katolikus egyház, mint a váci egyházmegye része.

144 A Rákóczi-szabadságharc után, 1718-ban kelt canonica visitatio szerint a kálvinisták a régi katolikus templom romjain építették fel templomukat.

145 Kállay Mihály 1776-ban kocsmáját és cédula házát adta a katolikusoknak, hogy egyházat létesíthessenek.

146 A mai katolikus templom csak jóval később 1817-1824 között épült fel klasszicista stílusban.

147 A város kereskedő jellege, vásárai magyarázzák, hogy igen korán megtelepedtek a zsidók is és már 1830-ban klasszicista stílusú zsinagógát építettek.

148 A város egész szellemiségét azonban a Debrecennel való kapcsolat és a protestáns lakosság szellemi irányultsága határozta meg. Állítólag, de nem bizonyíthatóan már 1530-ban működött középfokú iskolája.

149 Az azonban tény, hogy 1574-ben már gimnáziuma volt és rektorainak névsora csekély megszakítással 1665-től ismeretes. 1723-tól a lányok oktatására is külön tanerőt alkalmaztak. 1734-ben, majd 1741-ben a debreceni Kollégiuméhoz hasonló törvényeket alkottak. 1770-1771-ben 310 református növendék járt Kiss Imre rektor és Boros Imre segédtanító fiúiskolájába. Itt a református tantervnek megfelelően általában az elemi ismereteket, a logikai osztályig terjedően tanították, míg a gyengébbeket csak olvasásra, írásra és hitcikkelyekre. A XVIII. század végén ez az iskola szétvált elemi- és középfokú tagozatra. 1792-ben a rektorhoz járt 76 latinos középiskolás (rétor, szintaxista, grammatista), az elemi iskolai praeceptornál 350 elemi iskolás növendék tanult. 1844-ben a rektori állást átszervezték professzori állássá.

150 Az 1848-49-es szabadságharc után az Entwurf értelmében változások következtek be Mezőtúr gimnáziumának életében. Az új követelmények szerint két új tanszéket kellett volna alapítaniuk, de a mezőtúri egyházközség a debreceni kollégium javára hozott áldozatot. Ezért 1855 és 1858 között gimnáziuma megszűnt. Ugyanakkor felmerült Kisújszállás, Karcag és Mezőtúr református gimnáziumai összevonásának gondolata is, de a városok és az egyházközségek nem engedték meg az egyesítést. 1899-ben adományokból építették fel az új gimnázium épületét, és internátusát, ugyanakkor a particulát is új épületbe helyezték. Államsegéllyel 1894-1895-ben főgimnáziummáfejlesztették, s megnyitották a nyolcadik osztályt. 1903-1904-ben 17 tanár 233 növendéket tanított.

151 A gimnáziumnak híres régi-könyv gyűjteménye és szertára is volt, amely szinte múzeumként működött. 1879-ben a hatosztályú polgári iskolával egyesített református gimnáziuma mellett 21 alsófokú oktatást szolgáló iskolai tantermében 18 képesített tanár és 3 nem képesített tanító volt alkalmazva.

152 1930-ig 22 állami elemi iskolája volt, 28 tanteremmel, 1 gazdasági ismétlő iskolája 3 tanteremmel, ezen kívül 25 református iskola, 2 katolikus elemi iskola és 1 iparostanonc-iskola működött a városban. Ekkor már 2 gimnáziuma volt: a református gimnázium internátussal és a leánylíceum szintén saját kollégiummal. A nagyszámú általános iskola magyarázata az, hogy már a múlt század végétől kezdve kiépült a tanyai iskolai hálózat. 1927-ben 9 népiskola volt a református egyház tulajdonában a belterületen, s ezen kívül a római katolikusok és izraeliták is tartottak fenn elemi iskolát.

153 1950-ig 22 külterületi iskola épült fel (Alsóvízköz, Csali csárda, Cserhalom, Csergettyű, Csiderberek, Felsővízköz, Homok dűlő, Karasemlyék, Kishék, Kúria, Ötöles út, Peres, Pusztakuria, Pusztapó I., Pusztapó II., Pusztapó III., Szárazlapos, Tassy birtok, Törőhalom, Túlahék, Túlakörös L, Túlakörös II.).

154 Az 1944-es harcok során 19 tanyasi iskola sérült meg, s helyreállításukhoz Mezőtúr lakossága utcai gyűjtést indított 1948-ban.

155 1948-ban néhány lelkes tanár és mezőgazdasági szakember megkezdte a mezőgazdasági szakemberek képzését. Ebből nőtt ki később a mezőgazdasági középiskola, majd technikum és később a felsőfokú technikum. 1960-ban az általános iskolai osztálytermek száma 68 volt, s ben-