Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
Mezőtúr 1. Szolnok megye délkeleti részén Békés megyével határosán fekszik a Körös jobb partján, de a folyótól távolabb. Határán, a város alatt folyik keresztül a Berettyó. Talaja kötött, nagyobbrészt szolonyeces réti talaj, és réti csernozjom, kisebb mértékben alföldi mészlepedékes csernozjom. 1 1960-ban lakóinak száma: 23611, népsűrűsége: 81,4, határterületének nagysága: 50 376 kh, lakóházainak száma: 5911, lakásainak száma: 6655. 2 2. 1205-1235: Tur (uilla Tur), 3 1281: Twr, 4 1371: Twr, 5 1405: Thwr, 6 1422: Thur, 7 1459: Thur, 8 1487: Thwr, 9 1490: Thwr, 10 1521: Thwr, 11 1528: Thurtur, 12 1560-61: Thur, Thür, Nagy Thur és Nagi Thur, 13 1647: Tur (oppidum), u 1675: Nagy Tur (oppidum),' 5 1682: Nagy Tur (oppidum), 16 1686: Nagy Tur (oppidum), 17 1699: Túr, 18 1703: Tur, 19 1710: Thúr, 20 1731: Tur, 21 1753: Tur, 22 1799: Túr, 23 1801: Thur, 24 1828: Túr (:Mező:), 25 1837: Mező Túr, 26 1852: MezőTúr, 27 1879: Mezőtúr. 28 • Kéttagú szóösszetétel, a) Mező-: származékszó, alapszava a mez- ősi örökség az ugor korból. Eredeti jelentése „ruház, felruház, felölt", azaz itt „fűvel fedett, fűtakarót öltött föld". A mezőjelentése helyneveink előtagjában „mezőgazdasági művelésre alkalmas terület". 29 A mező nevet, mint láttuk, csak későn említik Túrral kapcsolatban. Először a puszta Tur alak fordul csak elő, majd a „nagy" jelzővel kapcsolódik össze a Tur név, mintegy megkülönböztetésül, mert mellette Túrkeve, Túrkedd helyek feküdtek, b) -túr: szláv eredetű helynév, eredeti jelentése „őstulok". Az itt felyó Túr vizéről kapta a település a nevét, amely a Berettyó egy szakaszát jelölhette ott, ahol a Szerep-sárrétből mint új folyó lépett ki. Anonymus is említi fluvium Turu alakban. 30 3. Neolit leletek kerültek elő: Berettyó gát és Bánomkert-Agyagbánya lelőhelyről, rézkori leletek a Varas Csárda, sertéstelep lelőhelyről, bronzkori leletek a Varas csárda, sertéstelep, Bánomkert-Agyagbánya, Bánomkert duzzasztó, Földvári út, Törő halom, Alsórészi vízköz és a Berettyó part lelőhelyekről, szkíta anyagra bukkantak Újváros-Mészáros telepen, szarmata kori emlékek kerültek elő Hangács-dűlő, Harcsászug, Bánomhegy-Agyagbánya, Pohamara-Pusztaszántó, Lőtér és Varas csárda sertéstelepről, avar kori leleteket találtak Nagylaposon, a Harcsászugban és a Szatmári-dűlőben, honfoglaláskori emlékeket tártak fel Földvári út. Alsórévai határ, Bari-Kettőshalom, Dohányos gerinces Vízköz lelőhelyeken, Árpád-kori leletek kerültek elő Szondazug, Földvári út, Törőhalom, Bánornkeit-Agyagbánya, középkori leletek a Berettyóparti füzes, Sós tanya és Csugar lelőhelyeken. 31