Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

MEZŐHÉK 613 40 32 37 50 3 3 2 1 258 266 124 174 323 198 444 316 4 I 144 190 565 561 778 950 684 1087 1029 2032 447 •628 248 334 1578 2954 6072 12092 115 572 763 1020 A község egészét figyelembe véve területének megoszlása művelési ágak szerint:

52 Év 1951 1953 1957 1962 szántó 14 506 14776 14325 14145 kert szőlő rét legelő erdő földadó alá nem eső Összesen: 15 699 15 837 15 854 15826 Az állatállomány számszerű gyors növekedése (kivéve a lóállományt) jellemző mutatója a nagyüzemi gazdaság fejlődésének :

53 1949 1952 1960 1962 szarvasmarha ló sertés juh 8. Mezőhék megalakulása előtt az e területen lakók szinte naponta jártak az anyaközségekbe ügyeik intézésére. Itt végeztették el kisipari jellegű munkáikat és intézték bevásárlásaikat. Az új település továbbra is mezőgazdasági jellegű maradt, s ha beszélhetünk is iparról és kereskedelemről, ez a községben működő 4 kisiparos

54 tevékenységét és néhány bolt valamint vendéglátóipari egység létrehozását jelenti. A tanyaközponttá válás idején az ipari foglalkozásúak száma 4 fő volt, míg a kereskedelem területén ketten dolgoztak.

55 Ezzel szemben 1960-ban helyben, az ipar területén - főként az építőiparban - 25-en, a kereskedelemben 6-an tevékenykedtek.

56 A lakosság megközelítően 3%-a (68 fő) nagyüzemi munkásként kereste kenyerét a martfűi Tisza Cipőgyárban. Ez az arány azonban csökkenő tendenciát mutat, mivel egyre többen találják meg számításukat a termelőszövetkezetben vagy az állami gazdaságban. 1960-ban már 3 vegyesbolt, 1 kisvendéglő, 1 cukrászda, 1 italbolt és 1 büfé működött a község központjában, illetve az Állami Gazdaságban és a Táncsics Tsz-ben.

57 9. Az önálló községgé válás előtti időkben csak az oktatás területén folyó munkákról vannak ismereteink. Intenzív átfogó művelődés nem észlelhető. A Mezőtúrhoz, Öcsödhöz, Tiszaföl dvárhoz tartozó külterületi iskolákban a népművelés egyes ágazataival való foglalkozás ugyan kimutatható, de nem meghatározó. A felszabadulás után meg kellett előbb teremteni az objektív feltételeit annak, hogy a munka kezdetét vehesse. A volt uradalmi kastély ideiglenesen alkalmas volt néhány művelődési intézmény kialakítására. A végleges megoldást azonban új oktatási és művelődési intézmények építése jelentette. 1961-ben egy 2 tantermes iskolát adtak át, amihez 1962-ben újabb két tantermet és igazgatói lakást építettek.

58 Az iskola később még 2 újabb tanteremmel bővült, s így megteremtődtek a feltételei a körzetesítésnek. Az állami gazdaság és a tsz autója szállította a felső tagozatosokat teljesen díjtalanul az iskolába. A 60-as évek idején beindult a felnőttoktatás is az állami gazdaság vezetőségének támogatásával.

59