Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

614 MEZOHEK 384 467 377 8 9 13 7 7 6 54 67 63 48 52 29 Az állandó pedagógusvándorlás megszüntetése érdekében szolgálati lakásokat építettek, így a 60-as évek elején az oktatásnak már kedvezőbb feltételei értek meg, amit az alábbi kimutatás is bizonyít: I94960 195261 196162 tanulók száma tanerők száma tantermek száma 1 tanteremre jutó fő 1 nevelőre jutó fő 1960-ban még mindig 86 fő az írni-olvasni nem tudók száma.

63 A község lakóinak iskolázottsági szintje 1960-ban: ír-olvas 1661 fő (7 évnél idősebb 1747) ált. iskolát végzett 145 fő érettségizett 21 fő Egyetemet, főiskolát végzett 11 fő

64 A szétszórt tanyai világból bejáró tanulókat és az eredményesebb oktató-nevelő munkát segítette a Járási Tanács azzal, hogy 1952-ben idény-napközi otthont létesített.

65 A népművelési tevékenység bázisa az Állami Gazdaság és a Táncsics Tsz központja volt. A községben 1954-ben épült ideiglenes művelődési otthon, amelyet többször felújítottak

66

. Kezdetben élénk műkedvelő tevékenység folyt a 100 személyt befogadó kultúrházban. Hetente kétszer vetítettek filmeket az Állami Gazdaság és a község kultúrotthonában. Az 1960-as évek elejéig gyakori vendég volt a tsz művelődési házában a Szolnoki Szigligeti Színház társulata is. Ma már autóbuszon szállítják be Szolnokra színházi előadásokra dolgozóikat a gazdaságok. * A könyvtár működésére írásos anyagot 1953-tól találunk. A Megyei Népkönyvtárból kölcsönzött 140 kötettel kezdte meg működését, melyet később 227 kötetre egészítettek ki. 1953-ban 70 olvasója volt és a könyvtár mellett 6 fős előadói csoport is tevékenykedett. 1960-ban már két könyvtár - köteteinek száma 1537 - állt az olvasók rendelkezésére.

67 Ebben az időben a község rádió-előfizetőinek száma 375.

m 10. Mezőhékre 1960-ban vezették, be a villanyt. Az Állami Gazdaságban és a Táncsics Tsz-ben azonban már évekkel előbb volt áram. Ez is közrejátszott abban, hogy a szociális létesítmények kialakítása és a lakosság jobb ellátása ezen a két helyen sokkal előbb megvalósult, mint a község belterületén. 1952 előtt csak alkalomszerű orvosi ellátás folyt a héki külterületeken,

69 amit a tiszaföldvári orvos végzett.

70 1957-ben gyökeres változás történt, amikor körorvost neveztek ki, s lakást biztosítottak számára a Táncsics Tsz-ben.

71 A község vízellátása megfelelő, már alakulásakor, 1952-ben 8 artézi és sok ásott kútja volt. Az artézi kutak percenként 26-120 liter vizet szolgáltattak.

72 1954-ben a Gazdaságban, majd 1959-ben a Táncsics Tsz-ben 50 m

3-es hidroglóbuszt állítottak fel. Újabb artézi kutak fúrása után 1960-ban már 11 működött,

73 és megkezdték a vízvezeték rendszeres kiépítését is. Még ebben az évben 220 fm vízvezetéket fektettek le.

74 A község megalakulásakor a közlekedési lehetőségek mostohák voltak. Nagyon ritka volt az autóbuszjárat, és a legközelebbi vasútállomás a 8 km-re fekvő és akkor még csak földúton megközelíthető Martfűn üzemelt.

75 A két világháború közt volt egy keskenytávú gazdasági vasútja, amely Martfűvel kötötte össze a Kövér-féle nagybirtokot.

76 1957-ben sikerült rendszeres autóbuszjáratot biztosítani.

77