Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

Mezőhék 1. Mezőhék a megye déli részén, Mezőtúrral és Tiszaföldvárral határos területeken fekszik. Talajának nagy része réti csernozjom.

1 Tengerszint feletti magassága 86-94 m között váltakozik. Évi csapadékmennyisége 400-500 mm.

2 Lakóinak száma 2169, népsűrűsége 23,8, területe 15 825 kh,

3 lakóházainak száma 553.

4 2. 1630: Nagy Hék,

5

1907: Hék,

6

1925: Pusztahék,

7

1949: Héki puszta,

8

1952: Hék,

9 1953: Mezőhék.

10 A mező származékszó, alapszava a mez, mely az ugor korból származik. Az ugor alapalak eredeti jelentése minden valószínűség szerint a „ruhát ölt" volt. A magyar szó végződése igenévképző, tulajdonképpeni jelentés tehát fűvel fedett, füvet öltő föld. A főnévi jelentés tapadás eredménye : Jelenti egyrészt azt a földterületet, amely növényi takaróba szokott öltözni, másrészt azt a növényzetet, amelyet a föld magára ölt.

11 A hék szó eredetére írásos, elfogadott magyarázattal nem rendelkezünk. Támpontot a névmeghatározáshoz csupán az adhat, hogy az itteni lakosok héknek nevezik azokat a kiszáradt folyómedreket, amelyek egykor a Tisza és a Körös folyók vízrendszeréhez tartoztak.

12 Az új 1952-ben alakult község nehezen nyerte el ma is használatos nevét. Sok javaslat felmerült, így a Tisza-, Dózsa-, Új-, Szabad-, Török-, és Mezőhék. A vitát a Belügyminisztérium döntötte el, mely 1953. július 17-én kelt rendeletével az új település végleges nevét Mezőhék névben állapította meg.

13 A község területén ásatás, leletmentés nem folyt. Számottevő régészeti emléket napjainkig még nem sikerült feltárni. A községmag mérnöki tervek alapján épült, a külterületen azonban nagyon sok szétszórtan, dűlők szerint települt tanyát találunk. A tanyák jellegzetes építményének a kerek alaprajzú ól mondható. A felszabadulás előtt a község határának déli részén élő módosabb gazdák saját tanyával is rendelkeztek, de a kint élő népesség szolgatanyás volt. Viseletük sajátos darabjaként egyedül a rackajuh-bundát említhetjük meg. Szokásaik közül a citerás bálok és a disznótori öszszejövetelek emelkedtek ki. A cselédek körében az újévi szegődtetés is nagy eseménynek számított. Az itt élők gondolatvilágát is áthatotta a boszorkány- és táltoshit. A község lakói azonban napjainkban is sokszor felidézik az idősebbektől tanult históriás énekeket, új stílusú balladákat és summás dalokat.

14 4. év 1869 1880 1890 1900 1910 lak. száma 982 1072 1201 1285 1575 év 1920 1930 1941 1949 1960^ lak. száma 1607 1871 2027 2337 2169