Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

610 MEZŐHÉK Mezőhék lakosainak száma a község megalakulását követő időszaktól kezdődően csökkent. 1970-ben népessége mindössze csak 1450 fő,

16

1960. évi népszámlálás szerint népsűrűsége legkisebb a megyében,

17 és lakosságának 10%-a élt csupán a belterületen. Az állami gazdaság és a tsz-ek körül szinte új községmagok - lakóházakkal, üzlettel, klubbal - keletkeztek és ez megakadályozta az egységes, rendezett, szociális létesítményekkel ellátott belterület kialakítását. E helytelen szemlélet nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az itt dolgozók nem a községben, hanem a környező helységekben telepedtek meg, sőt a falu tősgyökeres lakói közül is sokan választották végső otthonuknak a fejlettebb, szociális, kulturális és egyéb intézményekkel jól ellátott környező településeket. 5. Mezőhék régebbi történetének vizsgálata nehezebb feladat, mint a hozzá hasonlóan a felszabadulás után megalakult községek monográfiájának összeállítása. Az okok felsorolásánál első helyen kell említenünk, hogy Hék — jelenlegi tudomásunk szerint - 1952 előtt soha nem emelkedett községi rangra, továbbá nem egy település külterületi része volt, hanem a mai faluval szomszédos helységek határterületeiből alakult meg. A héki területeket 1944. október 8-án szabadította fel a Managarov altábornagy parancsnoksága alatt álló 53. hadsereg 409. lövészhadosztálya.

18 A németek október 19-én ellentámadást indítottak és a 24. páncéloshadosztályuk visszafoglalta a héki területeket a román katonáktól. A szovjet hadsereg Szolnok felszabadítására indított offenzívájának eredményeként október 22-én felszabadult Tiszaföldvár és a rákövetkező napokban Mezőhék területét is véglegesen megtisztították a németektől.

19

1944 decemberéig a szovjet hadsereg egyik hadikórháza a héki Szarka-féle kastélyban működött.

20 A két világháború között a Tiszaföldvárhoz tartozó héki területeken kétszer, 1923-ban és 1942-ben került sor kisebb földosztásra.

21 Jelentősebb volt azonban a felszabadulást követő földreform, mely 1300 kh földet juttatott a héki családoknak.

22 1949-ben a tiszaföldvári, az öcsödi és mezőtúri határrészek összevonásával létrehozták a 9533 kh nagyságú héki tanyaközpontot, mely alapját képezte az 1952-ben megalakult új községnek.

23 Ugyanebben az évben az Ugrai-féle birtok 350 kh területén megalakult a Héki Állami Gazdaság, mely szervezetileg ekkor még a szenttamási gazdaság része volt. 1951-ben lett önálló, és szorgalmas, eredményes munkája révén az 1950-es évek végén már az ország legjobb állami gazdaságai között tartották számon.

24 1950-ben 700 kh területen 95 tag összefogásával megalakult a Táncsics Tsz mely mind a mai napig megyénk egyik legjobban gazdálkodó szövetkezete.

25 1951-ben a Belügyminisztérium elrendelte a héki tanyaközpont önálló községgé alakítását.

26 Az új község területét három környező település határrészeiből alakították ki a következő arányban: Öcsödtől 1947, Tiszaföldvártól 4820, Mezőtúrtól 9078 kh-at csatoltak át.

27 A községi tanács 1951. december 30-án alakult meg 51 rendes és 26 póttaggal, a végrehajtó bizottság 7 tagból állt.

28 1955. augusztus 20-án Mezőhék szocialista mezőgazdasági községgé vált.

29 6. Századunkban a héki területek legjelentősebb birtokosai közül a Kövér, a Schwartz és a Szarka családokat említhetjük meg. A felszabadulás előtt a mai Mezőhékhez tartozó öcsödi és mezőtúri részeken lakók legtöbbje kis- és középparaszt volt, ezzel szemben a Tiszaföldvártól később elcsatolt területeken élők nagy része uradalmi cselédként dolgozott.

30 A felszabadulást követő földreform során az alapjuttatás 5 kh volt, ezenfelül családtagonként még 1 kh-at osztottak ki. A birtokmegoszlás a következőképpen alakult:

31 0- 5 kh-ig 305 család 5-15 kh-ig 434 család 15-25 kh-ig 78 család 25 kh felett 51 család