Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

578 KUNSZENTMARTON között építették, tornyát vörösrézzel a XIX. század folyamán borították be és 1910-ben két oldalhajóval bővítették.

143 Az iskolák egyházi felügyelete továbbra is megmarad, bár II. József korlátozni igyekszik az egyház befolyását ezen a téren. Józsa L. munkájából 1719-től folyamatosan ismerjük a tanítók névsorát Kunszentmártonban. 1790-ben a tanács II. József rendeletével ellenkezve a német helyett a magyar nyelvű oktatás mellett dönt, amelyet azonban csak 1804-tŐl tudnak bevezetni. 1817-ben 3 tanítói állást is szerveznek, harmadik klasszist állítva fel. Ekkor több mint 300 fiú járt iskolába. 1820-ban már 3 fiú és 1 leány tanítója volt.

144 Már a XVIII. század első felében külön fiú- és leányiskolái épületről tesznek említést. 1780-ban a mai nagyiskola helyén lévő kerületi házba költözik a fiúiskola, mivel 1783-ban új kerületi ház épült. Mellette volt a leányok iskolája, amelyet az 1789-ben lebontott érparti kápolna köveiből építettek. 1820-ban határozták el egy új iskola építését, de dönteni róla végleg 1829-ben döntöttek. Az iskola (mai Mátyás király úti iskola vagy „Nagyiskola") 1838-ban készült el. Az új iskola egyházi vezetés alatt állt, első igazgatója az apát-plébános.

145

1852-ben a római katolikus elemi iskolában 4 tanító oktatott 406 leányt és 427 fiút.

146

1879-ben Kunszentmártonban 14 iskolateremben 7 képesített és 7 képesítés nélküli tanítót alkalmaztak, akik 964 gyermeket tanítottak.

147

1925-ben a belterületen már 21 tanteremben folyik a tanítás 22 tanerővel. Ezenkívül a külterületen 4 tanteremben 5 tanerő oktatja a tanyasi gyermekeket. Működik még 1 tanteremben 3 tanerővel egy gazdasági ismétlő iskola, 3 tanteremben 7 tanerővel egy iparos tanonciskola, 1 tanteremben 1 tanerővel egy községi óvoda. Kunszentmárton nagy vívmánya volt az 1920-as évek elején, a polgári fiú- és leányiskola meghonosítása, amely 8 tanteremben 8 tanerővel működött 1925-ben.

148 Megjegyezzük, hogy a tanyasi iskolahálózat kiépítése (a Köttön-ben 1895-ben nyitják meg az elsőt) hozzájárul az ún. „zug iskolák" felszámolásához, amelyekben laikusok tanítottak.

149 A XX. század elején változás történt a Nagyiskola felső irányításában is. 1902-ben az egyháztól a község vette át, de mivel nem tudta anyagilag fenntartani, 1910-ben államosítási szerződést kötött. Ez együtt járt az iskola épületének teljes felújításával.

150 1950-ben két belterületi és hét külterületi iskolája volt Kunszentmártonnak.

151 1960-ban 10 általános iskola 37 osztálytermében 66 tanerő 1554 tanulót tanít. Közülük 219 gyermek külterületi iskolába jár. A polgári iskolák megszüntetése után óvónőképző majd gimnázium létesült Kunszentmártonban, s 1955-ben új, 12 tantermes épületet kap. 1952-ben 70 férőhelyes leánykollégium, 1954-ben 24 férőhelyes fiúkollégium nyitja meg kapuit. 1960-ban a gimnázium 10 osztálytermében 15 pedagógus 328 diákot tanított, és 106an kaptak kollégiumi ellátást. Növekedett az óvónők és óvodás korú gyermekek száma is. 1960-ban 189 gyermekkel 12 óvónő foglalkozott.

152 Az iskolázottság a következő módon alakult 1941-ben és 1960-ban:

153 Év 6. élet- analfa- ír-olvas általános iskola középiskola főisévüket béta kólát betöltött osztályát végezte véglakosok zett száma 1-5 6-7 8 1-3 4 1941 10826 1141 2283 4209 2356 573 36 153 75 1960 9499 321 7 4189 2763 1542 238 299 140 Kunszentmártonban 1861-ben alakult meg a Polgári Olvasókör, 1862-ben a Kaszinó Egyesület, majd ezt követően 1951-ig összesen 40 BM által engedélyezett és bejegyzett kör és egyesület működött.

154 Valamennyi a hozzá tartozó társadalmi rétegek körében ismeretterjesztő előadásokat tartott, színielőadásokat, összejöveteleket szervezett, s érdeklődésének, politikai állásának megfelelő lapokat járatott, könyvtárat tartott fenn. 1920-bau alakult meg a Szabadoktatási Bi-