Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
KUNSZENTMARTON 579 zottság, majd 1923 márciusában az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság helyi szervezete, amely összefogta az addig szétszórt népművelési munkát. 1943-ban 3 Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumi, 3 Földművelésügyi Minisztériumi Népkönyvtár, 7 egyesületek által fenntartott könyvtár, 7 iskolai könyvtár működött. 1946-ban ebből mindössze egy darab maradt meg, 40 kötettel, az is rossz állapotban. 155 Épségben átvészelte viszont a háborút a község egyetlen, az 1920-as évektől üzemelő mozija. 156 1923-ban inkább közművelődési céllal mint energiaforrásként megkezdődik a község villamosítása helyi erőműről. 157 Jelentős volt a XX. században Kunszentmártonban a csaknem egyidejűleg megjelenő több, tartalmas újság is. 1902-ben indul a „Közérdek", amely 1911-ig jelent meg. A „Kunszentmártoni Újság" rövidebb életű (1910-11) volt. Legtovább a „Kunszentmártoni Híradó" és a „Kunszentmártoni Újság" élt. Ezek a két világháború között rendszeresen megjelentek. 1945-ben a „Kunszentmártoni Néplap" az MKP helyi orgánuma már jó hagyományokra támaszkodva jelenhetett meg. Ezenkívül még néhány kérészéletű kisebb lap is indult. 158 1960-ban a művelődési ház befogadóképessége 825, normálfilmes mozija 336, keskenyfilmes mozija 125 férőhelyes. Ugyancsak 1960-ban két közművelődési könyvtára 10 541 kötettel rendelkezett. A rádió-előfizetők száma 2568, a tv-előfizetőké 48, s ekkor még 476 vezetékes rádió is volt a nagyközségben. 159 10. A lakosság régen az élő Körös vizét itta, de Mesterszállás és Csorba puszta lakói ásott kutakat használtak. 1958-ig Kunszentmártonban 39 artézi kút fúrására került sor (20 bel-, 19 külterületen), s közülük 19 köz-, 19 közületi és egy magánkút. A vízellátás módja körzeti, vízvezetékes. 160 Az 1920-as években az egyes utcák lakói kút-társaságokat alakítottak és részvénytársasági alapon fúrattak artézi kutat. A tagok részére ezekről történt a vízvezetékek leágaztatása. 161 1960-ban 54 közkutat tartanak számon, ebből 30 fúrott kút és 24 vízvezetéki közkifolyóval ellátott artézi kút. Ekkor 33 km hosszú a vízvezetékrendszer, s a bekapcsolt lakások száma 2048. Fedett csatornahálózat még minimális, mindössze 2 km. 162 1749 és 1762 között Berkes István borbély-orvos, illetve chirurgus állt a község alkalmazásában. 1768-1775 között Ecseki István töltötte be ezt a tisztet, majd őt Tarczali Sámuel váltotta fel, de 1785-től ismét Ecseki István lett a község chirurgusa. Feladatkörükbe tartozott a tanács tagjainak borotválása, ezenkívül eret vágtak és kisebb betegségeket gyógyítottak, amiért Tarczali Sámuel például a rendes borbélyoknál 1 köböl búzával több fizetést kapott, s ha érvágáshoz hívták 15 krajcár illette meg. 1785 és 1803 között több borbély-orvos fordul meg a községben. 1805-ben a borbélyi és orvosi állást szétválasztotta a tanács. 1810-ben Balogh Miklóst hármas diplomával (chirurgus, bába és baromorvos) szerződtették. Őt tisztében Slóza Mihály követi. 1816-ban Adonyi János telepedett meg orvosként, 1817-ben pedig egy Dolezsál nevű embert alkalmaztak. A tanács ekkor külön csontrakó embert is fogadott, akinek a feladata a törések, ficamok helyrerakása volt. 1844-ben a község orvosi műszerek beszerzéséről intézkedett. 163 1850 körül Palugyay I. emliti Kunszentmárton kórházi alapját - hasonlóan a többi jász-kun községekhez-, melynek célja kórházépítéshez szükséges anyagi alap megteremtése. Addig is a kamatokból szegényeket ápoltatnak és városi orvost fizetnek. 164 1853-ban hirdetik meg az első orvos-doktori állást, amelyet dr. Frey József nyert el. 165 1866-ban nagy kolerajárvány pusztított, s ekkor járvány-bizottságot hoztak létre, amely a községi orvost segítette munkájában. 1869-ben telepedett le az első magánorvos, dr. Léderer Adolf. Őt követte néhány évvel később a második: dr. Bubla Kálmán. 166 1879-ben 2 községi orvosa van Kunszentmártonnak, s egy hatágyas kórházat is fenntart. 167 1906-ban négy városi orvosa 2 gyógyszerésze, 168 1925-ben 1 körorvosa, 3 magánorvosa, 4 községi bábája, 5 magánbábája és 2 gyógyszertára van. 16 9 1949-ben egy 40 férőhelyes tüdőbeteggondozó intézet épült, és ugyancsak ez évben egy 40 férőhelyes bölcsőde. 1954-ben 176 légköbméter belvilágú központi orvosi rendelőt hoztak létre egy épület átalakításával. 1963-ban pedig mentőállomást és egy 23 férőhelyes járási szülőotthont létesítettek. Az 1960-as adatok szerint 4
