Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

KUNSZENTMÁRTON 577 Az iparosok száma (részletezés nélkül) 1925-ben 315 volt. De már ekkor voltak nagyobb üzemei is: a Mátray-féle téglagyár, amely 20 munkást, a Horváth Testvérek Gőzmalma, amely villanytelepével együtt 18 munkást, a Cseuz és Társai Gőzmalom RT, amely ugyancsak 18 munkást foglalkoztatott.

127 A kisiparosok száma 1945-re az 1925. évihez képest visszaesik a háború miatt. 1945-ben már létrejött a Cipészipari, 1948-ban a Ruházati Ktsz. 1949-ben a Gépállomás kezdte meg működését, majd 1951-ben létrejött Kunszentmárton központtal a Járási Építőipari Ktsz.

128 Az 1949-ben a malom és a téglagyár államosításával kialakult a szocialista ipar szerkezete, amely állami-, szövetkezeti- és magánkisipart tart számon. 1960-ban 8 állami ipartelep funkcionál Kunszentmártonban: Téglagyár 1 üzemegységgel, tégla és cserépgyártó profillal, a Malomipari Vállalat 1 üzemegységgel, őrlés és hántolás profillal, a Sütőipari Vállalat 3 üzemegységgel, a Tejipari Vállalat, amelynek sajtüzeme is van 1 üzemegységében, a Vágóhíd- és Húsipari Vállalat 1 üzemegységgel, élőállat-vágás profillal, s a Vasipari Vállalat 1 üzemegységgel. Ugyanekkor a szövetkezeti ipart a Cipőipari Ktsz 4 részleggel, a Fatömegcikk és Játékárukészítő Ktsz 1 részleggel, a Ruházati Ktsz 3 részleggel s a Vegyesipari Ktsz 12 részleggel képviseli. A magánkisiparosok száma még mindig magasnak tekinthető 1960-ban: 121-en dolgoztak önállóan.'

29 1731-ben Bél M. már úgy jellemzi, mint „szinte mezővárosként választékos" helyet.

130 Ekkor is forgalmas átkelőhely a Körösön, s a XVIII. század folyamán révjét a Földváry családdal együtt birtokolja a község.

13

' A XVIII. század végén jó földrajzi fekvését a vásárok hiánya miatt nem használhatja ki, s Bedekovich L. írja róla, hogy lakosai a gabonát Debrecenbe, Kecskemétre és Szolnokra szokták eladni.'

32

1807-ben mezővárosi rangra emelik, 4 országos és 1 szerdai hetivásár tartására kap jogot.

133 Ugyanekkor a város - a Földváry családdal együtt a község révhajója helyett - hidat épít a Körösön, melynek közösen szedik jövedelmét.

134 Kereskedőiről csak 1879-ben vannak részletező adataink. Ekkor 2 fa, 2 fűszer, 2 hajhász (kereskedelmi ügynök), 7 regálébérlő, 4 rőfös, 4 szatócs, 2 termény, 1 vas, 2 vegyes, 1 meszes kereskedője van. Ezenkívül 6 kocsmát tartanak fenn a község területén.

135 A kereskedők száma 1925-re megduplázódik, ekkor 54-en szolgálják a belső forgalmat. Ebben az évben 15 kocsma, 3 vendéglő, 2 kávéház, 1 szálloda is működik. Megmarad 4 országos és kirakodó vására, illetve 1 hetipiaca.'

36 1960-ban 42 kiskereskedelmi bolt volt a községben, s ezek 135 dolgozót foglalkoztattak. 11 vendéglátóipari egység: 1 étterem, 2 cukrászda, 8 italbolt került összeírásra.

137 Mindezek még a régi üzlethelyiségek átalakításával működtek. 1960-tól több új városias jellegű létesítményt hoztak létre. 9. 1718-ban, minthogy a letelepedés szervezetten történt, egyház- és iskolaszervezetük már működött. 1718-ban Zsidó Mátyás kántor, Csomortáni Imre jászapáti plébánostól kapott licentiával (engedély) megkeresztelte az itt születetteket, az elhalálozottakat eltemette és 1719 márciusától anyakönyvet vezetett, melyet a jászapáti plébánia bocsátott rendelkezésére. 1718-ban bírója is volt, azaz a községi élet már szervezett keretek között folyt. A kántor látta el a jegyzői teendőket is. Ugyancsak a megszállókkal együtt érkezett Molnár Ambrus „mester", aki azonnal megkezdte az írás-olvasásra való oktatást.

138 1718-1719-ben ideiglenesen templomot építettek. Jászapátiból Lenkes Péter kántor váltotta fel Zsidó Mátyást tisztében, 1725-ben pedig Ambrus István kántor látta el a papi és tanítói teendőket. 1721-ben már plébánosa volt a falunak Zatkó Mátyás személyében.

139

1733-tól az első tanító asszony neve is ismeretes: Lendvai Kláráé, aki olvasni és varrni tanítja a lányokat, tehát már a fiúk és lányok külön oktatásban részesülnek. 14

° Az ideiglenes, beköltözéskor épített kis templomot 1743-45 között új templom váltja fel, Szent Márton nevére szentelve. A templom kőből épült 14 öl magas toronnyal és 12 kőszoborral díszítve. Ugyanakkor kápolnát is említenek a falutól délre, amelyet feltehetőleg 1739 után a pestisjárvány emlékére állítottak.

141 1767-ben Csorba és Mesterszállás hivői is Kunszentmártonhoz tartoztak.

142 A mai római katolikus, későbarokk stílusú, műemlék jellegű templomot 1781-84