Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

% SZOLNOK MEGYE rük csak olyan vidékeken emelkedett magasabb színvonalra, ahol térítési feladatuk ezt megkövetelte. Nem véletlenül ítélték el Szolnok ferences gimnáziumának színvonalát a XIX. század első felében, s mondták oktatási rendszerét perspektívátlannak.

146 Amíg a Jászságban nehezen bontakozott ki a középfokú oktatás, addig a Tiszántúlon Mezőtúron kívül Karcag, Kisújszállás Túrkeve és Kunmadaras is gimnáziumot alapított. Az egyházak azonban a XIX. század végén már nem rendelkeztek elegendő anyagi erővel iskolarendszerük megújításához, s sorra állami dotációra szorultak. Ez a középfokú oktatás egységesebbé tételét, s az állam beavatkozását vonta maga után. Ettől kezdve, ha egyházi jellegű is az oktatás, kevesebb helyi színezete volt. A beavatkozásjogát az 1883. XXX. te. biztosította. Jelentős fordulat volt főként az alapfokú iskolai oktatás történetében az 1868. évi XXXVIII. te, amely kötelezővé tette az iskolázást egyetemlegesen.

147 A kötelező iskolai oktatás megvalósítása a Jászkun Kerületben nehézségekbe ütközött az éppen ekkor kiteljesedő tanyarendszer miatt. Noha már a század végétől megkezdődött a tanyai iskolák létesítése, az oktatás színvonalasabbá tételét szolgáló iskolahálózat csak az 1920-as években jöhetett létre. A felszabadulás után a nyolc osztályos kötelező általános iskolai oktatás bevezetése, illetve az 1948. júniusában bekövetkező iskola államosítással a feltételek megteremtése volt oktatásügyünk legnagyobb eredménye. Az oktatás tárgyi feltételei ugyan az 1960-as évek elejéig még nem tudtak lépést tartani a reform kívánalmaival. Ugyancsak nehézségekkel küzdött oktatásügyünk amiatt, hogy megfelelő számú és szemléletű pedagógus gárda hiányában kellett végrehajtania az iskolareformot. Valójában csak az 1960-as évekre bocsátottak ki felsőfokú oktatási intézményeink nagyobb számú, marxista szemléletű szakembert. Az iskolán kívüli művelődési lehetőségeket szervezett formában először a kiegyezés után megalakuló körök, olvasó egyletek, társulatok vállalhatták magukra. A Jászkunság és Mezőtúr élenjárt ilyen egyesületek létrehozásában, A társadalmi csoportonként, foglalkozási rétegenként szervezett különböző pártállású egyletek összefogására csak 1920-192l-ben kerül sor, amikor központi rendelkezésre megyénkben is megalakult a Szabadoktatási Tanács, amelyet 1923-tól Iskolánkívüli Népművelési Bizottságnak neveztek, s megyeszerte létrehozta helyi szervezeteit két esztendő alatt. Nagyjából ugyanezen szervezeti keretek között működött 1945-től 1948-ig a Szabadművelődési Tanács. Ezt váltotta fel 1950-től a tanácsok népművelési osztálya, s hozta létre a művelődési otthonok hálózatát, ahol állami támogatással egységes szemlélet szerint szervezik a dolgozók szabad idejének hasznos felhasználását.

148 Valójában csak 1945 után számolhatunk a tömegkommunikációs eszközök hatásával megyénk területén. A korábbi időszakban a rádió, a film inkább csak érdekességnek számított, mint tudatformáló eszköznek. Az 1950-es évek jelszavának realizálása (a film a tömegagitáció legjobb fegyvere), illetve az olcsó vezetékes rádióhálózat kiépítése, valamint a tanácsházakról sugárzott hangos műsor hatott az emberek szemléletére, s ugyanakkor kívánatossá tette a saját rádió, majd televízió megszerzését, s rendszeresítette a moziba járást. Napjainkban teljesedett ki a tömegkommunikációs eszközök hatása a televízió általános elterjedésével. 10. Egészségügy, szociális viszonyok: A megye egészségügye lényegében nagymértékben öszszefüggött a táj átalakító és vízszabályozási munkákkal. A XVIII. századig, XIX. század közepi leírások szerint a vidék mocsarai melegágyai voltak a járványos megbetegedéseknek, az embereket és állatokat egyaránt nyugtalanító rovaroknak. Súlyosbította mindezt a fertőző vizekből, ásott kutakból való ivóvíznyerés. A XIX. század második felében egészségesebbé vált a táj levegője. A vízszabályozásokkal a nyári, időszakos mocsarak eltűntek, a század végétől pedig nagyobb városainkban az 1920-as évektől kisebb falvainkban is megjelentek az artézi kutak. Nem központi intézkedések hatására következtek be ezek, hanem párhuzamosan futottak a lakosság polgárosuló igényeivel, a kapitalizmus kezdeti időszakában bekövetkező paraszti gazdasági stabilizációval. Természetesen iskolai oktatási rendszerünk kiépülése, az ott szerzett egészségügyi ismeretek is nagy szerepet játszottak az egészségügyi állapotok javulásában.