Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

568 KUNSZENTMÁRTON 4. Árpád-kori magyar település, amely egyházáról, annak védőszentjéről kapta nevét. Kakuk M. honfoglaláskori szláv lakosságot feltételez e helyen néhány határnév alapján (Bohonya, Kros, Lodu).

19 Egyébként a nagyszámú honfoglaláskori és Árpád-kori lelőhely is a falu korai meglétét igazolja, de egyben azt is, hogy a feltételezett szláv lakosság igen csekély számban lehetett jelen. A község tatárjárás alatti helyzetéről nem tudunk semmit, de feltehetően elpusztult, lakói elszéledtek, mert IV. Béla a kunoknak adományozta ezt a területet. Konkrétan azonban csak 1418-ból van adatunk arra, hogy a kunok birtoka.

20 Ettől kezdve szerves része a Nagykunságnak. A török hódoltság idején lakói állandóan fogytak, s a XVII. század első harmadában elnéptelenedett. Lakói, s más telepesek 1670 után ismét megszállták a felszabadító háborúk azonban teljesen elnéptelenítették. Pusztaként tartják nyilván 1717-ig. Ekkor jászapátiak és jászalsószentgyörgyiek szállták meg, s ez a népesség egészült ki a környező települések katolikus lakosságával a további évtizedekben. így Kunszentmárton lényegében nem kun etnikumú, hanem jász település, s vallásilag is elüt a környező kunsági városoktól. Tisztán katolikus a népessége. Csupán nevében viseli a hajdani kun eredetet.

21 Lakosságának statisztikai adatai a következőképpen alakultak :

22 a) Év: 1577 1630 1677-80 1687 1717 40 gazda. 1719 puszta 1720 23 gazda 1745 puszta 1766 a megszállás kezdete 29 fő 93 fő 155 gazda 109 red. gazda 90 irredemptus 6 inquilinus b) Év: 1786 1828 1869 1880 1890 1900 3026 5991 9336 9608 9671 10731 1910 1920 1930 1941 1949 1960 10921 11067 10726 11302 10565 10780 Kunszentmárton népesedési adatai azt mutatják, hogy dinamikusan fejlődő település. Megjegyezzük, hogy Kunszentmártonhoz puszták is tartoztak, s lakossága ide is bocsátott ki telepeseket. Mesterszállás, Kuncsorba 1896-ban községekké váltak, kunszentmártoniak alkották Mesterszállás lakosságát teljes egészében, Kuncsorbáét nagyobb részben. Ezen kívül több területet vettek birtokba, s gazdálkodtak rajta a kunszentmártoni lakosok. Később ide is betelepedtek, tanyákat hoztak létre: Kungyalu puszta, a tiszakürti szőlők nagyobb része (Kisasszony szőlő, Mária Terézia Hegyközség), a szelevényi Halesz, sőt a távolabbi csépai, cibaki homokos részek lakosságának egy részét is kunszentmártoniak alkották. Ugyancsak a Köröstől délre fekvő Csongrád megyei pusztákra is sokan költöztek, mikor ott tanyaföldet vettek (Cserebökény, Nagytőke, Magyartés). A múlt század végén a Somogy megyei Görgeteg községbe is telepedtek át kunszentmártoniak.

23 5. A váradi regestrum említi először hitelt érdemlően az 1212-15-ös évekből Marton falu néven.

24 A kunok birtokához való tartozás első ismert adata 1418-ból származik, amely Kunszentmártont a „Baál füldhöz" tartozónak mondja.

25 Hunyadi János egyik 1447. évi oklevele