Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

SZOLNOK MEGYE 55 delmi jelentőségéből. A határváltozások megszüntették a házaló vándorkereskedelmet is, amelyek a polgárosuló igényeket amúgy sem elégíthették már ki. Ezért volt szükség jelentős belső, de országos kapcsolatokkal rendelkező üzlethálózat kiépítésére a felszabadulás után.

139 9. Művelődés. Az Árpád-korban - mint ezt már említettük - mai megyénk területe az egri és a váci püspökség vonzáskörébe tartozott. Ebben az időben még orientációról nemigen beszélhetünk, inkább a helyi egyházaknak volt jelentőségük. Igen korán feltűnt már Szt. Martini (amely nem bizonyos, hogy Kunszentmárton) a garamszentbenedeki birtokok között, s ez lenne az első olyan település, amelyik nevét egyházáról kapta. Később - erről régészeti ásatások tanúskodnak - a megyét behálózták a helyi egyházak, a XIII. századtól pedig a Szentgyörgy, Szentimre, Szentandrás, Szentiván nevek egyre gyakoribbá válnak, s az egyházszervezet falunkénti kiépüléséről tanúskodnak. A kiépülő egyházszervezeti rendszert a jánoshidai premontreiek is kiegészítették a XII. század végén. Az addig egységesülő vidék egyházszervezeti rendszere a jászok és kunok betelepítésével felborult. A kereszténység közepén pogány tömb keletkezett. Már IV. Béla, majd későbbi királyaink is ahhoz kötik privilégiumaikat, hogy az újonnan betelepedő pogányok keresztény hitre térnek. Tudjuk, hosszú ideig folyt küzdelem valóságos megtérítésükért. A térítési akció a jászoknál volt eredményesebb, s koraibb. Feltehetően azért, mert körükben a beköltözés előtt is ismeretesek voltak a keresztény tanok. Megtelepedett földművelő nemzetségeik körében a keresztény egyházszervezet így könnyebben kiépíthető volt, mint a nomád, samanisztikus világképet ismerő kunok között. Ez az akkor már keresztény magyar környezethez való hasonulásukat is elősegítette.

140 A sokkal később megtérő kunok körében a kereszténység még mielőtt meggyökerezett volna, és szemléletüket átformálta volna, megjelentek az új, katolikus egyházat támadó, majd egységét megbontó tanok (huszitizmus, reformáció).

141 Ez tette lehetővé, hogy a Nagykunságban az új tanok erős gyökeret verjenek. Egyébként is a Tiszántúl népe körében a keleti kereszténység is mély nyomokat hagyott, s ez fogékonyabbá tette őket a reformáció tanainak befogadására. Mezőtúr és a Nagykunság szilárd támaszává vált a reformációnak, s a megyénk Tiszántúli részeit egységesen az új hit oldalára állította.

142 Mezőtúron tevékenykedett Szegedi Kis István, a kezdeti reformáció egyik legnagyobb alakja, s tanítványa Skaricza Máté térített eredményesen a katolikus hiten maradó jászok központjában, Jászberényben. Mezőtúron létrejött a debreceninél is korábbinak tartott református iskola, s alakult meg a XVI. század közepén a Túri Traktus, a református egyházszervezet egyik korai formája.'

43 A reformáció a Tiszántúlon végig megőrizte bázisát, s egyházaik az ellenreformáció időszakában is megmaradtak. Mindez kulturális szempontból rendkívül lényeges a későbbiek megértéséhez. A reformáció vetette fel hazánkban először az általános iskolázás gondolatát, s építette ki ennek nyomán a kezdet kezdetén, de a XVI. század közepétől dokumentálhatóan is iskolahálózatát. Ezek az iskolák később a Debrecenben, mint a reformáció központjában megépült Református Kollégium partikulái lettek, szoros szálak fűzték az anyaintézményhez, ahonnan képzésüket nyerték, s ahonnan az egész református hiten lévő megyei részek papjaikat, tanítóikat megválasztották.

144 Ez a vidék szellemi orientációját is meghatározta. A katolikus iskolák rendszere csak az ellenreformáció időszakától, Pázmány Péter korától kezdve épült ki. A Jászságban a katolikus iskolák hálózata már a XVIII. század elejétől magas színvonalúnak tekinthető, mivel az önálló közigazgatással rendelkező jász települések saját nevelésű, írni-olvasni tudó emberekre tartottak igényt. Lemaradt ettől a színvonaltól Szolnok városa, s több katolikus település a Heves-Külső-Szolnok megyei területen. Iskolarendszerük sem a református vidékek, sem a Jász-Kerület szervezettségi fokát nem érte el.

145 A Jászságban csak a XVIII. század végén jött létre az első gimnázium. Szolnokon pedig a XIX. század első harmadában. Meghatározó volt a katolikus részek oktatásában az is, hogy itt a Ferences rend telepedett meg. A ferencesek közismerten nagy teret engedtek kebelükön belül a laikus testvéreknek és a rend jellegéből következően alacsonyabb szintű szellemi képzésben részesültek. Iskolarendsze-