Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

Kunhegyes 1. Szolnok megye közepén, a Nagykunság nyugati szélén élővíztől távol fekvő település. Talaja kötött. A réti csemozjom az uralkodó, de kis foltokban megtalálható a sztyeppesedő réti szolonyec és a mélyben sós alföldi mészlepedékes csemozjom is.

1 1960-ban lakóinak száma 10989, népsűrűsége 73,8, határterületének nagysága 25 890 kh, lakóházainak száma 2949.

2 2. 1311: Ecclesia Hegyes (Hegyes Egyház),

3

1391 (?): Hegyesegyház,

4

1393: Hegyesegyház,

5 1407: Hegeseghaz, Hygesegház,

6 Kakath, más néven Hegyesegyház,

7

1459: Hegyeseghaz,

8

1468: Heges, másként Kakath, Hegeseghaz,

9 1489: Hegyes,

10

1516: Hegyes,

11 1520: Heghyes,

12 1521: Hegyes,

13 1525: Hegyes,

14 1552: Kunhegyes,

15

1571: Kunhegyes,

16 1616: Kun-Hegyes,

17 1618: Kun-Hegyes,

18 1626: Kunhegyes,

19 1699: Kun Hegyes,

20 1713: Kun Högös,

21 1799: Kunhegyes,

22 1828: Kunhegyes,

23 1837: Kunhegyes,

24 1852: Kunhegyes,

25 1879: Kunhegyes.

26 Mai köznyelvben: Kunhegyes. Kéttagú szóösszetétel: Kun: V Bevezető, b) - hegyes: természeti név, „kiemelkedő domb", térszín formából keletkezett név; hegy szavunk valószínű ősi finnugor örökség, esetleg az uráli korból származik. Rokonnyelvekben „valaminek a csúcsa, teteje, éle, kiemelkedő sarka" jelentésben él.

27 Figyelemre méltó azonban, hogy korábban Hegyesegyház, majd Hegyes, végül Kunhegyes alakban szerepel. Ez azt jelenti, hogy a XIII-XIV. század fordulóján már egyházas hely, s így magyar falu, mert ekkor a kunok még nem tértek meg, nem építettek egyházat.

28 Az egyház utótag lekopott, mert a XV. században már nem volt megkülönböztető jelentése. A Kun- jelző felvétele, kezdeti bizonytalan használata pedig a Nagykunsághoz való csatlakozásának korát, fokozatos odakapcsolódását jelzi a XVI. század közepétől. Kakattal való azonosításának oka nem egészen világos. Kakát 1571-ben is önálló, Kunhegyestől elkülönülő falu.

29 3. Szórvány szarmata leletek mellett Kolbászszállás XVII. sz.-ban elpusztult gótikus temploma került elő, amelynek első építési periódusát I. Ulászló, a későbbit I. Ferdinánd 1553-as dénárja datálja. A háromszögletes apszis előtti bödönkútban Mátyás dénárjára bukkantak. Az égési rétegek leégett nádtető maradványait mutatták.

30 Utcás, tanyás település kuriális jellegű oszlopos parasztházakkal. A tanyákon tüzelős ólak voltak. Társadalma erőteljesen rétegzett, fejlett volt tanyai földművelő-állattartó paraszti gazdálkodása külön élő nagycsaládi rendszerrel. Jelentős volt kisipara (csizmadia, szűrszabó, szűcs, tímár, takács, molnár). Jellegzetes viseletük volt: a nőknél fekete selyem és bársony szalagos főkötő, fekete hímzésű kunsági kisbunda, a férfiaknál hímzett suba, a pásztoroknál cifraszűr. Szokásaik közül a disznótori, farsangi, lakodalmi alakoskodás (maskara), a köri bálok, mulatságok (kaszinók) emelkedtek ki az utolsó száz esztendőben. Hitvilágukban a táltos hit, a tudós pásztor, tudós kocsis hiedelmek domináltak. Erős kun öntudatuk volt. Sipos Rebeka, Sipos Sára, Vadon Rebeka, gyógyítók, Luherélő Nagy Károly, Csikós Nagy Gábor állatgyógyítók keresettek voltak. - Apostolné nevű halottlátójukat messze földről felkeresték.

31 4. Első említésekor kétségtelenül egyházas hely és nem kun, hanem magyar település volt, amely csak a török hódoltság idején csatlakozott a Nagykunsághoz, s vált kun jogú hellyé. A XVI. század közepétől Kunhegyesnek emlegetik, de Kolbászszék községei között nem találjuk meg.

32 1557-58-ban a gyulai várhoz tartozott, s így osztozott Kunszentmárton, Mesterszállás és Túr kéve sorsában. Ez utóbbi település szintén ekkor kötötte végleg össze sorsát a Nagykunság-