Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

530 KUNHEGYES gal.

33 Heves megye összeírói még a XVII. században sem sorolták egyértelműen a Nagykunság községei közé. A XVI. században: Fegyvernek, Kenderes, Mezőtúr, Abád, Szalók, s más kishevesi településekkel együtt szerepelt, noha ekkor már viselte a Kunhegyes nevet. Az összeírok feltehetően a régi, XVI. századi tabellákra támaszkodva végezték az összeírást a XVII. században, s nem vették figyelembe a bekövetkezett változásokat.

34 Kunhegyes még 1686-ban is szerepelt a lakott helyek között. Valószínűleg a második tatárbetörés tette pusztává, s került ekként feljegyzésre 1699-ben, azonban 1702-ben már mint a Nagykunság egyik községét adták el.

35 Minden bizonnyal korábban is laktak már itt kunok, s az ő jogaik révén sikerült a háborús, zavaros időkben csatlakozni Kunhegyesnek a Nagykunsághoz. Lakossága 1701-ben települt vissza, de a szabadságharc idején Rákóczi a kunhegyesieket is rakamazi birtokaira menekítette a többi nagykunsági település népességével együtt. Ebben az időszakban katonai állomáshely volt.

36 A Rákóczi-szabadságharc után lakói hazatértek. Ettől kezdve fejlődése töretlen, népessége egyenletesen növekedett.

37 a) Év: 1552 1554 1564 1566 1571 12 porta 12 porta 11 porta 171/2 porta 70 férfi Év: 1675 1683 1699-1702 1713 1715 J4 porta l

/

4 porta puszta 23 gazda 21 gazda Év: 1720 1766 56 gazda 15 senator 93 redemptus 56 irredemptus 5 cigány b) Év: 1786 1828 1869 1880 1890 1900 3011 6635 7272 7461 8465 9504 Év: 1910 1920 1930 1941 1949 I960 9832 10979 10896 10767 11104 10949 Kunhegyes már a XVIII. század második felére túlnépesedett. Nem annyira népfelesleg volt, mint inkább a népesség növekedésével a lehetőségek szűkültek be. A korábbi, szabadabb időszakban nagy területen gazdálkodók nem terjeszkedhettek, sokan pedig kimaradtak mindennemű lehetőségből, mivel irredemptusok voltak. 1786-ban több mint 200 család (217-250?) költözött le Bácskába, s keresett ott a kincstári birtokon új megélhetési lehetőséget. Ez egy időre levezette a népesedési feszültséget, enyhítette a belső társadalmi ellentéteket.

38 Kunhegyes lakóinak számát a XIX. század elejétől némileg növelte a környező r. k. népességének beszivárgása a tiszta református községbe. A r. k. lakosság 1820-ban egyházat alapított. 1837-ben 87 r. k., 2 ev., 6205 ref., 33 óhitű lakta Kunhegyest, 1890-ben pedig 701 r. k., 22 ev., 7508 ref., 1 gk., 7 gör. kel., 226 izr.

39 Növelte a lakosság számát az is, hogy a XIX. század elején a Jászkun Kerület feloldotta a zsidók betelepedését megakadályozó törvényt, s ettől kezdve megnyílt a lehetőség a Kunságba való betelepedésük előtt.

40