Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

KUNGYALU 523 A település határterülete a XIX. század elején megközelítően 5400 kh volt,

72 nagysága egy évszázaddal később sem változott jelentősen, 1904-ben 5313 kh-at tett ki.

73

1957-ig a község közigazgatási területének művelési ágak szerinti megoszlása így alakult:

74 szántó kert szőlő rét legelő erdő földadó alá nem eső Összesen: kb. 5400 5313 6076 6059 6326 A felszabadulás után a megyében az elsők között alakultak meg Gyalun is a néhány embert tömörítő termelő csoportok, melyek a földművesszövetkezetektől függetlenül jöttek létre és később tszcs-vé fejlődtek vagy esetenként felbomlottak.

75 A közösen gazdálkodás ilyen jellegű szervezeti keretben történő kísérletei, megnyilvánulásai után 1951. augusztus 8-án jött létre a tartósan fennálló és évről évre erősödő Zöldmező Tsz.

76 1789 1837 1904 1952 1954 1957 kh kh kh kh kh kh 104 900 _ 5009 4979 4978 4 3 318 11 8 _ _ _ 4 3 318 283 258 402 428 301 9 461 340 349 320 1951 Zöldmező Tsz 1955 Zöldmező Tsz 1957 Zöldmező Tsz 1959 Zöldmező Tsz Uj Elet Tsz 1960 Zöldmező Tsz 1962 Zöldmező Tsz 274 kh 26 tag 310 kh 37 tag 343 kh 54 tag 901 kh 111 tag 865 kh 110 tag 2058 kh 243 tag 2447 kh 291 tag A Zöldmező Tsz igen nehéz körülmények között kezdte meg munkáját. Géppel egyáltalán nem rendelkezett és állatállománya is minimális volt.

77 Később állami támogatásból és helyi tenyésztésből sikerült az állatok számát jelentősen megnövelni. 1952-ben 15,9, 1955-ben már 22,1 számosállat jutott 100 kh szántóra.

78

1962-ben a tsz állománya 323 szarvasmarhát, 1457 sertést, 52 lovat és 626 juhot számlált.

79 Az állattenyésztés jelentőségét és fejlettségi szintjét a jelzett számokon kívül jól tükrözi az a tény, hogy a tsz a szarvasmarha-tenyésztésben elért eredményeiért 1955-ben első díjat nyert.

80 A nem közös tulajdonban lévő jószágokkal együtt a község lakosainak állatállománya a következőképpen alakult:

81 1850 1951 1957 1960 ló szarvasmarha juh sertés A Zöldmező Tsz gazdálkodását a megalakulást követő években a szemtermelés jellemezte. Később szerepet kapott a cukorrépa, a kukorica és a takarmánynövény-termesztés is. Az 1950-es években földjeinek nagy része szántó, ezt követte a legelő, a rét, a szőlő és az erdő.

82 A tsz később kertészettel gazdagodott - melynek területe 1960-ban 40 kh volt -, ahol elsősorban dinnyét, dohányt és vöröshagymát termeltek.

83 20 155 162 94 27 303 327 356 375 429 803 634 917 1749 2656