Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
524 KUNGYALU 1959 tavaszán 865 kh területtel és 110 taggal megalakult az Új Élet Tsz. 84 Kungyalu termelőszövetkezeti községgé vált. A két tsz 1960. január 1-én Zöldmező néven egyesült. 85 8. A kis település lakosai minden korban leginkább állatokat tenyésztettek, földet műveltek, halásztak, az iparral és kereskedelemmel való foglalkozás nem játszott nagy szerepet. Feltehetően itt is éltek a mezőgazdaságot kiszolgáló (pl. kovács, bognár), vagy a mezőgazdaság termékeit feldolgozó iparosok (pl. hentes, mészáros), továbbá a gabonát, állatokat értékesítő kereskedők, róluk azonban sajnos nem szólnak a rendelkezésünkre álló források. Az 1930-as években az iparban és a közlekedésben foglalkoztatottak aránya a puszta lakosainak mintegy 6%-a. 86 Ez az arány a felszabadulás után sem változott jelentősen, 1960-ban is még csak 10%. 87 Ebben az időszakban Kungyalun egyetlen üzem, vagy ktsz nem volt. 1963-ban 3 magánkisiparos működött a községben. 88 Az 1960-as évek elején 1 bolt és 1 vendéglátóipari egység állt a lakosság szolgálatában. 89 9. Gyalu a török hódoltság előtt a templomos helyekhez tartozott. Pongrácz váci püspök 1669-1676 között készült Informatio-ja és a hozzácsatolt térkép szerint egyháza még ebben az időben is létezett. 90 Későbbi források templomát már nem említik. Lakosai a XVIII. században reformátusok voltak, ezt követően a katolikusok kerültek túlsúlyba. Forrásaink a XX. században már csak egy miseház meglétéről adnak hírt. 91 Századunk elején Gyalun még nem működött iskola, így a gyerekek nagy része a kunszentmártoni 92 és a Szelevényhez tartozó csörkehalmi iskolában tanult. 93 1926-ban született meg a terv a gyalui iskola felállítására, melyhez a tanítói lakáson kívül kultúrház, imaház és közigazgatási irodahelyiség kapcsolódott volna. 94 Az újonnan építendő iskola körzetébe 30 óvó- és 69 iskolaköteles gyermek tartozott. 95 Az intézmény átadási idejét nem tudtuk pontosan megállapítani, az időpont az 1920-as évek végére eshetett. 96 A felszabadulás után a községben két általános iskola működött. Az egyik a belterületen, a másik Gyügéren. A tanulók száma az 1950- és 60-as években 140 körül mozgott, akiknek kb. egyharmada a külterületi iskolába járt. 97 Egy tanteremre 33, egy tanárra 27 tanuló jutott. 98 1910-ben a 6-11 éves korú gyermekeket nem számolva a gyalui lakosok közel 50%-a analfabéta volt. 99 1960-ban a 7 évnél idősebb népesség 5%-a nem tudott írni és olvasni, illetve csak olvasott. 100 1962-ben 32 férőhelyes óvoda kezdte meg működését. 101 1957-ben megnyílt az olvasók előtt a könyvtár. Az alakuláskor 237, 1960-ban 731, ,02 1962-ben 1156 darab könyvvel rendelkezett. 103 1953-54-ben a község lakói társadalmi munkával helyreállították a már düledező volt uradalmi iskolát. Ebben az épületben kapott helyet a kultúrotthon és a filmszínház. A község megalakulása után félévenként vetítettek filmet vándormozi keretében. A kultúrház átadása után havi, majd 1956-tól rendszeres vetítés folyt 104 a 125 fő befogadására alkalmas keskenyfilmes moziban. 105 A művelődési ház munkáját elsősorban színházi és ismeretterjesztő előadások tartása, szórakoztató és táncos összejövetelek rendezése, valamint szabás-varrás és más tanfolyamok szervezése jellemezte. 106 10. Kungyalu község egészségügyi ellátását még az 1950-es évek végén is a Kunszentmártonból minden héten egy alkalommal kijáró orvos biztosította. Védőnő, bölcsőde, óvoda nem volt még akkor a faluban. A vízvezeték 1960-ban 0,2 km 107 , a villanyhálózat 1962-ben 1,5 km hosszú volt. 108 A községben élők a közlekedésbe a Szolnok-Szentes között húzódó vasút és a Kunszentmártont Cibakházával összekötő másodrendű műút révén kapcsolódnak be. Havassy Péter
