Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

Kuncsorba 1. Kuncsorba Szolnok megye délkeleti részén terül el. A község határa teljesen sík, jellegzetesen alföldi terület.

l A legnagyobb magasságkülönbség is alig haladja meg az 1 métert.

2 Felszínét csak helyenként szakítják meg egyes mélyebb fekvésű vízállásos részek, de összefüggően, nagyobb területet sehol sem alkotnak.

3 A szabályozás előtt a Tisza árvize gyakran elöntötte területét, s a víz visszahúzódása után, a Tisza árterére jellemző humuszbő áradmányt hagyott maga után.

4 Talaja nagyrészt televénydús, jó minőségű és jól munkálható agyag és vályog, kisebbrészt erősen kötött agyag és szikes.

5 Lakóinak száma 1384, népsűrűsége 40,9, területe 5885 kh, 3387 hektár,

6 lakóépületeinek száma 329.

7 2. 1395: Csorbajánosszállása, később Csorbaszállás,

8

1554: Csorba

9

, 1557, 1567: Tsorba

10

, 1571: Csorba", 1629: Csorba

12

, 1647: Csorba

13

, 1675: Csorba

14

, 1745: Csorba

15

, 1839: Csorba

16

, 1854: Csorba

17

, 1897: Kuncsorba

18

. Kettős összetétel: a) Kun- (vö. bevezető), Csorba: puszta személynévből keletkezett földrajzi név - maga a személynév is igen korai típusba (X-XI. sz.) tartozik, tulajdonságból lett egyelemű név. A belőle keletkezett földrajzi nevek a X-XI. századra utalnak, tehát igen korai magyar településre. Csorba: személynév eredetű hely - Csorba (foghíjas, csorbafogú) személynév alapján. Csorba szláv eredetű szó, amely a szláv nyelvekben a magyarhoz hasonló jelentéssel él. Átadó nyelve ismeretlen.

19 3. Tanyaközpontból kialakított, mérnöki tervezésű község, kiterjedt tanyavilággal. Építkezésére a tornác nélküli házak jellemzőek. Gazdálkodásában a tanyai állattartás, a gabona- és kukoricatermesztés volt az elsődleges. Viselete erősen polgárosult. Szokásai közül a betlehemezés, szilveszteri kolompolás, lakodalmak, keresztelők, disznótorok, tanyai citerás bálok a jellegzetesek. Hitvilágukat a táltos- és boszorkányhit jellemezte, de ismeretesek voltak a summásdalok, a históriák és babonás történetek is.

20 4. Az 1571. évi török fejadó összeírásban Csorba falu a szolnoki szandzsákban, a szolnoki nahijébe tartozott. E nyilvántartás szerint 1571-ben Csorba faluban, a következő személyeket írták össze: Komor István „bíró", Piski Balázs, Doszta Jakab, Boros György, Balok János, János „diák", Karancsi Benedek, Laczkó Tomás, Ozsvárd Demeter, Kacsag Ferenc, Adorján Dienös, Jakab János, Kun István, Kosa Bertalan, Balok Gáspár, Tobak István, Körű István, Balok Gergel, Vidacsi Orbán, Zsirmon (?) Zoltán, Lukács Ambrus, Bernádi (?) Kálmán, Sándor Pál, Dúca Gergel, Fekete Jakab, Tót Mihál, Kocsa Ambrus, Béres Tomás, Gereházi (?) Petri, Varga Pétre, Fekete Jakab, Balok Ambrus, Pap Egyöd, Piski Pétre, Kosa Balázs, Balog Pétre, Béres István. 36 ház. Templom.

21 A török uralom alatt többször elpusztult, lakatlanná vált, s a felszabadító hadjáratok során végleg elpusztult. 1699-ben Pentz azt írja, hogy templomának falai ugyan láthatók még, de a község régóta lakatlan.

22

1702-ben a német lovagrend is mint pusztát vásárolta meg. A XIX. század első felében kezdett benépesedni, majd a második felében lakossága rohamosan megnőtt. A népesség alakulása: Év: 185423 1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 196024 lélekszám 134 435 460 1200 1306 1241 1286 1364 1422 1731 1384